Az éghajlatváltozás hatásaként jelentkező enyhébb téli időjárás kedvez az őszi zab termesztésének. Szélsőséges esetekben az őszi vetésű fajták akár 30-50%-kal magasabb termésszintek elérésére képesek a tavasziakkal szemben, a hosszabb tenyészidőszaknak és a korábbi érésidőnek köszönhetően.
Magyarországon a zab sokáig tradicionális takarmánynövényként szerepelt a vetésszerkezetben, köszönhetően annak, hogy a szemtermése mellett szalmája a közepes minőségű réti szénával vetekszik, így jól hasznosítható az állattenyésztésben.
A szalma iránti igény azonban egyre csökkenő tendenciát mutat. A magas szalmahozamú hagyományos zabfajták szárszilárdsága elsősorban megkésett aratásnál nagy hátrányt jelent a betakaríthatóság szempontjából, továbbá a megdőlés minőségromláshoz vezethet.
A különböző végfelhasználási célokra történő nemesítés eredményeként mind a tavaszi, mind az őszi zabfajták potenciális termőképessége jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, ennek ellenére a faj vetésterülete nem tudott érdemben növekedni.
A termesztők és a felhasználók számára fontos technológia követelményeket még a modern, de jellemzően 110-120 cm növénymagasságú fajták sem tudják minden esetben biztosítani, ezért hiánypótló volt egy olyan stabil, nagy termőképességű fajta előállítása, mely biztonsággal termeszthető bárhol az országban, intenzív technológiai körülmények között is.
Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta 2024-ben részesült állami fajtaelismerésben.
A Nébih kísérleteiben 2022-ben és 2023-ban elért terméseredményei is bizonyítják, hogy termőképessége gyengébb minőségű talajokon, extenzív körülmények között is versenyképes a standard fajtákkal, viszont az 1-2. ábrákon látható, hogy Szombathely és Eszterágpuszta termőhelyeken 2022-ben 19,4%-kal és 39,1%-kal, 2023-ban 34,4%-kal és 26,2%-kal termett többet az Mv Fergeteg a standard fajták átlagánál.
A fajta nagyon jó bokrosodóképességű, ezért vetésnormája 3,5-4,0 millió csíraszámig csökkenthető anélkül, hogy ennek kedvezőtlen hatása lenne a termésmennyiségre. Télállósága megfelelő, az állomány esetleges téli ritkulását kiváló bokrosodóképességével kompenzálni tudja.
dr. Varga Balázs, dr. Veisz Ottó
HUN-REN, ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. EXTRA 109. Gyomirtás, gabonatermesztés számában olvasható.
Kiemelt kép forrása: Pixabay.
