Fekete Zsókával közel nyolc éve beszélgettem hosszabban, azóta távolról figyelem a sikereit. Mindezt irdatlan szorgalommal, kitartással érte el úgy, hogy nem tért el az egykor megfogalmazott céljától, vagyis a kiváló minőségtől. 2024-ben mindezek elismeréseként nyerte el – nőként először – Az Év Állattenyésztője díjat. A fentiek után érthető, hogy fokozott várakozással készültem a beszélgetésünkre.
Mint azt már idehaza sokan és külföldön is egyre többen tudják, Zsóka 13 éve foglalkozik mangalicatartással, feldolgozással és értékesítéssel. Bár családja, mint az Hajdúböszörményben megszokott, gazdálkodott, de sertésekkel, sőt még állattartással sem foglalkoztak, hanem bio zöldségek termesztésével. Így a mangalicákról gyakorlatilag annyit tudott, mint amennyit „illik” tudni egy őshonos fajtáról.
Be akart kapcsolódni a családi vállalkozásba, így mezőgazdasági középiskolai éveket követően tanulmányait a Corvinuson folytatta okleveles élelmiszermérnök és élelmiszeripari szakfordító szakirányon. A terve az volt, hogy az ott szerzett tudással ki tudja bővíteni a gazdaság profilját, az otthon megtermelt bio zöldségek feldolgozásával.
Az egyetemi évek alatt több alkalommal volt külföldön, hogy megismerje az ottani farmok, feldolgozók tevékenységét. A történetet hallgatva eszembe jut, hogy milyen remek termékekkel gazdagodott volna ez a szektor,
ha nem jönnek a mangalicák… de jöttek.
Mielőtt azonban ők megérkeztek, beszélgetőtársam elhelyezkedett Budapesten egy multinacionális cégnél- Közben pedig a családdal elkezdték lerakni az elképzelt új gazdálkodási modell alapjait. Mindenki kivette a részét. Édesanyja pályázatíróként dolgozik, így az ő segítségével elnyertek egy uniós támogatást, amely lehetővé tette azt is, hogy sertéseket vásároljanak, amelyek a zöldségtermelés melléktermékeit hasznosítják.
Ekkor értesültek arról, hogy Vas megyében eladó egy mangalica törzsállomány. Biogazdaság, őshonos állatfaj. Ez jó párosításnak tűnt, így megegyeztek, és rövidesen megérkezett az állomány. Ekkor szembesültek azzal, hogy az állomány több mint fele vemhes.
És igen, ez volt az a pont, amely teljességgel megváltoztatott mindent, és amiről Zsóka vallja a mai napig, hogy nem bánt meg. „Családi támogatással a hátam mögött álltam neki a lehető leggyorsabban elsajátítani mindent, de mindent, amit a mangalicák tartásáról, hasznosításáról és feldolgozásáról tudni kell és érdemes. Eközben alakult ki az, hogy milyen is a gazdaság, amilyet szeretnék.”
Meg is valósította
Ezt megelőző beszélgetésünkkor kb. 300-350 egyedből állt az állomány, 60 anyakocával. Jelenleg mintegy 80 anyakoca, szaporulattal együtt a 400 egyedet nem éri el az állomány létszáma. Ez jól tükrözi, hogy nem a méret növelése, hanem a folyamatos innováció, a termékfejlesztés volt a cél. Mindezt úgy, hogy a tartással kapcsolatos elvek nem csorbulnak. Akárcsak akkor, jelenleg is ún. kifutós tartásban vannak a sertések.
„A megfelelő feltételek biztosítása mellett akár a mínusz 20 fokban is kint lehetnek a szabadban. Csak biotakarmányt fogyasztanak. Édesapám gazdasága ugyanis teljességgel átállt a takarmányozás biztosítására. Kukorica, árpa, búza, borsó, tök és fehérjekiegészítésnek lucerna az, amin növekednek. Ellenben a takarmányok között nem szerepel a szója. Van egy speciális pelletáló gépünk, amely segítségével granuláljuk a takarmányt. Így annak hasznosítása is optimálisabb, mint ha azt hagyományos formában fogyasztanák.”
A fajtajelleg és a tartási körülmények következménye, hogy ezek az állatok lényegesen lassabb ütemben növekszenek, mint a hússertések. „Körülbelül egy-másfél évet híznak nálunk, ekkor érik el a 160-180 kg-ot, ekkor kezdjük el őket vágni.”
Fülétől a farkáig
Kétféleképpen lehet növelni az árbevételt. Az egyik, hogy a tartás nagyüzemi körülmények között történik – én ezt már előre kizártam. A másik pedig az a gyakorlat, amit folytatok. Miszerint minden részét feldolgozom a mangalicának, és így értékesítem. 2023-ig eljutottak oda – meséli Zsóka –, hogy heti 6 disznót dolgozott fel, vagyis hatszor 150 kg-ot.
Aki akárcsak egyszer is részt vett disznóvágáson, az pontosan érzékeli, hogy mekkora munkát jelentenek ezek a számok. Azóta, mint megtudom, lett némi változás ebben, de sok minden másban is. Turbulens évek teltek el a legutóbbi találkozásunk óta: covid, afrikai sertéspestis, ragadós száj- és körömfájás. Elég csak a szavakat sorolnom, tudjuk, milyen gazdasági következményekkel jártak, milyen járványügyi intézkedéseket hoztak magukkal.
Számos kisebb gazdaság tűnt el nyomtalanul, amelyek nem tudtak ezekre a kihívásokra megfelelni. Bár a Fekete Zsóka Mangalica Farm köszöni szépen, jól van, de ehhez nem is a cselekményekre való azonnali, hanem sok esetben azt megelőző reagálás kellett.
Covid = Manga taxi
„Covid időszak kemény volt, ki kellett találni, hogy tud működőképes maradni a gazdaság. Az, hogy otthon maradjunk, mint a mezőgazdaság egyéb területein, lehetetlen volt. Mivel a Lehel piac, ahol addig árultam bezárt. Nem volt, ahol értékesíthettem volna. Ráálltam az online rendelésre és a kiszállításra, vagyis eljött a Manga taxi ideje.
Az egész ország területére kiszállítottam. A futárszolgálatunk egyébként a mai napig működik. Hűtőládába készítem össze az előzetesen megrendelt termékeket, amelyeket aztán a megjelölt helyen tudja átvenni a vásárló. A vásárlás regisztrációhoz kötött az oldalamon, ez segít abban, hogy az érdeklődést követni tudjam, másrészt a vágás, a feldolgozás tervezhetőség miatt.
Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedések egyike ugyanis, hogy kéthetente vérvételezem az állatokat, amely intézkedés nemcsak a költségeket növelte, de újabb szervezési feladatot rótt ránk.”
Házigazdám a Covid elmúltával online felület mellett heti egy alkalommal pénteken a Lehel piacon árulja a termékeit. Illetve, ha betérünk egy-egy jegyzett étterembe, mint például a Menza, a Ferdinánd bisztró, vagy Szlovéniában a COMPA étterem, találkozhatunk azokkal.
„Gondoltunk azokra is, akik Hajdúböszörmény közelében élnek. Ők a megrendelt termékeket a központunkban vehetik át, illetve helyi és debreceni étteremben, mint pl.: Aranytölgy Kávézó is kóstolhatják azokat.”
Zsóka nem említi, de termékeiről, gazdaságáról olyan nemzetközi gasztrolapok is elismerően írtak, mint például a Fine Dining Lovers.
Hajdúböszörményi ízek és fejlesztések
Amikor a termékei ízvilága jön szóba, Zsóka elmondja, hogy azok az ízek köszönnek vissza, amelyeket a hajdúböszörményi nagyszüleitől hozott. Ezenkívül vannak saját fejlesztések is. A portfólióban kiemelt helyet kapnak az ún. keto termékek, amelyekben a fűszerezés csak sóból és borsból áll.
Különlegesség a rizs nélküli hurka, májas vagy véres változatban, de igen népszerűek a mangalicakrémek is, például a zöldfűszeres tepertőkrém. A nyár – némileg vonakodva – de érkezik, ezzel együtt a grillszezon, így húspogácsák, grillkolbászok elérhetőek a kínálatban.
A 2022-es év különösen hajtósra sikerült – idézi fel a tenyésztő –, a mindennapi teendők mellett az évben adott otthont a rendezvényházuk egy többnapos konferenciának, amelynek témája a ketogén étkezés volt, az évben történt számos termékfejlesztés, mindeközben oktatási feladatok és előadások követték egymást.
„Volt olyan nap, amikor reggel kezdtem a telepen, aztán Budapesten adtam elő, de délután négykor már itthon dolgoztam fel a sertést” – meséli Zsóka. Ezt a szédítő tempót lassította le, majd állította meg és késztetett újragondolásra egy baleset.
„2023-ban eltörtem a lábam, ami önmagában sem jó, de – hiába intettek – ugyanúgy pörögtem féllábbal is, aminek a következménye az lett, hogy mintegy három hónapig nem tudtam lábra állni, ez átformálta az eddigi életemet. 2024-ben jelzett a szervezetem, hogy megint túlhajtottam magam, így egy nyárra pihenőre kényszerültem.
Ezek hatására szerveztem át a gazdaságot, beláttam, hogy nem lehetek minden folyamatnál jelen, hátrébb kell kicsit lépnem. Remek kollégáim vannak, így én most az irányításra, szervezésre, értékesítésre koncentrálok.”
Év Állattenyésztője díj megosztva minden kistermelővel
Nemcsak nehézséget, hanem egy igen rangos elismerést is hozott az elmúlt év, hiszen az „Év Agrárembere 2024” díj 10 kategóriájának díjazottjai között Fekete Zsóka nyerte el az Év Állattenyésztője címet. Különösen büszke rá – mondja –, hogy egy férfiak által dominált szakmában egyedüli nőként állhatott a díjazottak között.
„Ez az elismerés valójában nem a dicsőségről szól, hanem annak a visszaigazolása, hogy igen, jó úton jártam, járok. Nehéz kimondani, de életem közel egyharmadát öleli fel a mangalicás korszakom, ami ebben a díjban visszaköszönt, az a kitartó, alázatos munka, a hivatástudat és az öröm, amit ezért a vásárlóim visszajelzései által oly sokszor kaptam.
A díj odaítélésében szerepet játszott az is, hogy elkötelezetten adom át a tudásomat a fiatalabb generációnak az iskolákban és rendezvényeken, ahol előadásokat tartok. Ugyanis ebben az egyre nehezebb helyzetben lévő szakmában kulcsfontosságú a tapasztalataink megosztása és a fiatalok motiválása a mezőgazdaság iránti szeretetre.
Ugyanilyen lényeges, hogy a vásárlókat ösztönözzük a hazai, kistermelői termékek választására, hiszen ezzel nemcsak őket támogatják, hanem saját családjuk asztalára is egészséges és tápanyagban gazdag, „élettel teli” élelmiszert tehetnek.
Fontos még, hogy ezt az elismerést szeretném minden kistermelővel megosztani, hiszen pontosan tudom, mennyi küzdelem áll mögöttük is. Úgy gondolom, hogy a szakmai zsűri ezzel az elismeréssel, amit kaptam, egyben azt is üzeni, hogy a kisgazdaságok fennmaradása ugyanolyan fontos, mint a nagy mezőgazdasági szereplők jelenléte.”
Képek: Fekete Zsóka
