Úgy látszik, hogy végképp hozzá kell szoknunk a szélsőséges, kiszámíthatatlan időjáráshoz. Nyugaton és az ország „közepén” többször esett, a csapadékot kedvelő kórokozók terjedése felerősödött. Ilyen pl. a csonthéjasok levéllikasztó betegsége, mely a kajszi, az őszibarack és a mandula esetében is komoly lombhullást okozhat. A blumeriellás levélfoltosság is megjelent, mely a cseresznyénél és a meggynél okozhat akár teljes lombhullást is. Cikkünkben felsoroljuk a májusi növényvédelmi teendőket a kiskerteket illetően.
Az almatermésűek varasodása is fertőz, továbbra is. A diónyi nagyságú kis gyümölcs esetében már védekezhetünk, amikor már lefelé lógnak az almácskák az ágakon. Ekkor újra jöhetnek a réztartalmú gombaölők is, már nem perzselik meg a viaszos bőrű gyümölcsöket.
Továbbra is az aszállyal küzdenek a gazdák
A Duna-Tisza közén és az Alföldön továbbra is az aszállyal küzdenek a gazdák. A Vizes levél időtartam fás szárú növényekre térképen viszont az látható, hogy az alföldi régióban, a harmat miatt hosszan nedvesek voltak a levelek. A gombaspórák a nedves levelek felületén tudnak kicsírázni, fertőzni, így valószínű, hogy ez a rövid ideig tartó vízborítottság itt is elegendő lehetett a fertőzéshez.
A lisztharmat valamilyen szinten minden időjárásnál „tartja magát” nálunk. Most is jelen van, sőt a hűvös ellenére az érzékeny almafajtákon tovább terjedt és az őszibarackon is megjelent.
Az előző években az is bebizonyosodott, hogy a kórokozókhoz képest, a kártevők (rovarok, atkák) életét kevésbé zavarja az időjárásunk változása. Tavaly a kerbarat_2024_18_.pdf felhívásban egy kis összesítő táblázatot is készített Zsigó György növényorvos. Most is beindultak, sőt a hideg tavasz ellenére már a vártnál korábban megjelentek pl. a levéltetvek. Pest megyében néhol erős volt a májusi cserebogár kártétele is.
Rajzanak a kártevők
Most a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és néhol a tarka szőlőmoly is intenzíven rajzik. Tehát a szilvánál, az őszibaracknál, a kajszinál, a szőlőnél érdemes rovarölő szerrel is kiegészíteni a gombaölős permetlevet.
A piretroid hatóanyagok kontaktak (érintőlegesek). Ilyen a deltametrin, a lambda-cihalotrin. Nem piretroid, de kontakt hatásúak a tau-fluvalinátból készült készítmények is. Tehát finom cseppképzéssel el kell találni a rovart.
A felszívódó acetamiprid belülről védi a növényt. Kiváló a klorantraniliprol, mely felszívódó, kontakt, tojásölő hatású és gyomorméreg is.
A gyomorméreg típusúakból ennie kell a rovarnak és ezért csak később pusztul el. A spinozad kontakt és gyomorméreg. A Bacillus thuringienzisből és a Cydia pomonella granulosis virusból készültek is gyomormérgek. Néhány éves újdonság az azadirachtin hatóanyag, mely gyomorméreg és a növénybe is felszívódik, de nem áramlik szét abban (mélyhatású). Még több III. kategóriás a hatóanyag abc_2025.pdf-ben.
Egyszerű anyagok
Az egyszerű anyagok közül egyes molyfajok ellen a csalánkivonat, a konyhasó, a répacukor engedélyezett. Rasztik Viktória almamolyra üröm és varádicsteát javasol, ez utóbbit a szőlőmolyokra is ajánlja. Szerinte a bársonyvirág-, a pemete- és kaporkivonat riasztó hatású a két szőlőmolyfajra.
Most lehet kihelyezni a hernyófogó öveket
Almamoly ellen a fák törzsére most lehet kihelyezni a hernyófogó öveket. Az első nemzedék lárvái költöznek alájuk, bábozódni. A szüretig 10-14 naponta cseréljék és semmisítsék meg. (Hajdan jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára, almára és körtére, még a cseréjüket is ellenőrizték.) Megvásárolhatóak, de házilag is elkészíthetőek. Szárazon kell tartani az öveket, a törzsre tekert kötelet, hullámpapírcsíkot, stb.
Miért ajánlunk ilyen sok permetezést?
A készítmények sűrű felsorolását nézve, biztos vagyok benne, hogy nemsokára megkapom a kérdéseket: miért ajánlunk ilyen sok permetezést? Többször leírtam már, hogy ebben csak a gazda tud dönteni. Csak ő ismeri a kertje fekvését, a munkabírását, a fajtái fogékonyságát, ő tudja, hogy hányszor megy ki a fáihoz és, hogy milyen szintű kártételt, fertőzöttséget enged meg a kertjében.
Az ültetvényekben viszont rá vannak kényszerítve az első osztályú termény előállítására. Ők nem hibázhatnak, mert minimális károsítás esetén is már csak az ipari felhasználásra alkalmas besorolást kap a gyümölcs. Ezt gyakran csak ötöde áron tudják eladni. Ma megkérdeztem néhány ilyen „profi” ültetvényben dolgozó kollégát arról, hogy ők hányadik permetezésnél tartanak. Almában általában a hatodik, meggyben, őszibarackban az ötödik-hatodik, kajsziban a harmadik-negyedik, a szilvában a második fordulón vannak túl. Most készülődnek a következőre, a gombák, a levéltetvek és a molyok miatt, pl. a szilvában.
Úgy gondolom, hogy nekünk nem kell ezt a minőséget megcélozni. A varas héjú almát, a repedt gyümölcsöt is be lehet vinni a konyhába frissfogyasztásra. Egy kis tisztogatás után a „férges” szilvából, kajszibarackból még jó lekvár és kiváló pálinka főzhető.
