Agrárközélet

Új megoldást dolgozott ki a Debreceni Egyetem arzénmentesítésre

Debreceni Egyetem Sajtóiroda

Hatékony, olcsó és könnyen kezelhető eljárást dolgozott ki a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a réteg- és talajvizek arzénmentesítésére. Kiemelt szempont volt, hogy a felhasznált anyagok ne okozzanak újabb környezetvédelmi vagy egészségügyi problémát.

A felszíni és a felszínalatti vizek arzén tartalma a világ különböző tájain jelentős eltéréseket mutat, aminek okai lehetnek emberi tevékenységek vagy geológiai adottságok. Magyarország egyes területein is magas a réteg- és talajvizek arzéntartalma, különösen az Alföldön. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek az érintett kutaknál vagy vízkivételi rendszereknél helyben, kis költségráfordítással, könnyen kezelhető módon oldják meg az arzénmentesítést.

– Korábban az ivóvizekben található arzén mennyiségi határértéke 50 µg/l volt, azonban különböző nemzetközi egyezmények következtében 10 µg/l-re csökkent. Emiatt az egyedileg fúrt kutak rétegvizei még számos helyen tartoznak a szennyezett kategóriába – ismertette Zsembeli József, a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetének igazgatója.

A kutatóintézet egy hatékony, olcsó és egyszerű eljárás kidolgozását és továbbfejlesztését tűzte ki célul az arzénmentesítésre úgy, hogy a felhasznált anyagok a megkötött szennyezéssel együtt könnyen kezelhetők vagy megsemmisíthetők legyenek, ne okozzanak újabb környezetvédelmi, egészségügyi problémát.

– Megkötő vegyületként vas(III)-oxihidroxi-szolt állítottunk elő. Az arzént ezekhez a vegyületekhez kötve, homokszűrők alkalmazásával távolítottuk el. Megállapítottuk, hogy az arzénmentesítés hatásfoka az általunk alkalmazott módszerrel mind csap-, mind ásványvíz esetén elérte a 99%-ot – mondta Zsembeli Jószef.

A laboratóriumi kísérleteket az intézet tovább folytatja annak érdekében, hogy a gyakorlati használatba is átültethető legyen az eljárás.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül! – Ha messzire akarsz érni, keress társakat!

2024. november 15. 12:10

A Magyar Növényvédelmi Szövetség küldetése a növényvédőszer-gyártó vállalkozások szakmai érdekképviselete hazánkban.

Mire számíthatnak az amerikai gazdák Trump elnöksége alatt?

2024. november 12. 13:10

Donald Trumpot választották meg az Egyesült Államok 47. elnökének. Mit várhatnak tőle az amerikai mezőgazdasági termelők?

Szibéria a szemünk láttára válik mezőgazdasági nagyhatalommá?

2024. november 11. 07:10

A globális felmelegedésnek rengeteg vesztese van, de akadhat néhány nyertese is. Mi várható Oroszországban?

4 ok, amiért a kőris jobb tűzifa, mint a híre

2024. november 3. 10:10

A tűzifafajok közül a kőrisnek nincs jó híre. Pedig számos érv szól amellett, hogy éppen ezt a keményfát használjuk a kályhában vagy kandallóban.

Mekkora potenciál rejlik a maghüvelyesekben?

2023. június 16. 12:03

A ,,Kelet-Magyarországi ökológiai gazdálkodási rendezvénysorozat” részeként májusban a ,,Fehérjenövény és szálastakarmány tanácskozás és szántóföldi bemutatón” a maghüvelyesek nemesítéséről, a bennük rejlő potenciálról, valamint a hazai és nemzetközi termesztési trendekről hallhattunk.

Gyerekekre támadnak a varjak Debrecenben

2018. június 5. 08:21

Másfélszeresére nőtt a Debrecenben fészkelő dolmányos varjak száma az elmúlt öt év alatt – állapította meg a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. Az urbanizálódott madárfaj egyre több problémát okoz a városban.

Ökoképzést indít a Debreceni Egyetem

2023. május 26. 11:39

Az ökológia gazdálkodást támogató alapképzést indít a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

XXVI. Búzatanácskozás - Versenyképes-e a magyar búza?

2019. május 30. 15:38

A konferencia fő témája ez alkalommal a „A búza tápanyagellátása - a sikeres termesztés kulcseleme” volt. Versenyképes-e a magyar búza? Mi várható a búzapiacon?