A búzavirág (Centaurea cyanus) Európa-szerte őshonos lágyszárú növény, amely a gabonatáblák ikonikus kísérőjeként vált ismertté. Bár régen gyakori gyomként tartották számon a búza-, árpa- és rozstáblák szélén, a kémiai gyomirtás és a nagytáblás mezőgazdaság miatt mára sok térségből visszaszorult. Magyarországon 1982 óta védett fajként tartják nyilván, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A búzavirág az agro-ökológiai rendszerek hasznos eleme lehet. Kiváló méhlegelő: magas nektártartalma miatt vonzza a házi méheket, vadméheket és más beporzókat, ezzel segítve a kultúrnövények beporzását is. A biodiverzitás megőrzésében is szerepe van: több ritka rovarfaj, például lepkék és fürkészdarazsak tápláléknövénye.
Emellett egyes kísérletek szerint kedvező lehet sorközi vetésként vagy búza-takarónövényes kombinációkban, mivel segíti a természetes ellenségek megtelepedését.
Dísznövényként és gyógynövényként is értékes
A kerti változatok (pl. fehér, rózsaszín, sötétlila virágú fajták) egyre népszerűbbek virágágyásokban és vadvirágos réteken. Egyszerű gondozást igényelnek, szárazságtűrők, és hosszú ideig virágoznak.

Gyógynövényként is ismert: virágzatából készített tea enyhén vizelethajtó, emésztést segítő, valamint szemgyulladás és bőrproblémák esetén borogatásként alkalmazható. Szárított virága gyakori alkotóeleme gyógynövényes keverékeknek és teáknak.
Mit tehetünk a megőrzéséért?
A búzavirág visszatelepítése történhet vetéssel, például vadvirágos magkeverékek részeként, de fontos, hogy olyan táblaszéleken, virágsávokban alkalmazzuk, ahol nincs intenzív növényvédőszer-használat. Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programokban a vadvirágos sávok egyre gyakoribb elemei a biológiai sokféleség növelése érdekében.
A természetes állományok megőrzése érdekében fontos, hogy a gazdálkodók figyelembe vegyék a kaszálási időpontokat, ne alkalmazzanak totális gyomirtást a tábla szegélyein, és támogassák a méhlegelő funkciókat ellátó növények terjedését.
Képek: Pixabay.