Egyéb szakmai közlemények

Mit nyerhet, ha denevérek laknak a kertjében?

Agrofórum Online

A denevérek (Chiroptera) a világ egyetlen repülni képes emlősei, és sokkal fontosabb szerepet töltenek be környezetünkben, mint elsőre gondolnánk. Magyarországon 28 fajuk ismert, mindegyik védett, némelyik fokozottan. Ezek az éjszakai életmódot folytató állatok elsősorban rovarokkal táplálkoznak – és ezzel természetes módon csökkentik a mezőgazdasági és kerti kártevők számát.

Egyetlen denevér egyetlen éjszaka alatt akár több ezer szúnyogot, lepkét vagy bogarat is elfogyaszthat, így a szőlőültetvények, gyümölcsösök és zöldségeskertek biológiai növényvédelmében jelentős szerepet játszanak.

Hol érzik jól magukat a denevérek?

A denevérek elsősorban odvas fákban, régi épületek padlásain, barlangokban, pincékben vagy mesterséges denevérodúkban telepszenek meg. Ha kertünk közelében természetes búvóhely híján nem találnak alkalmas rejtekhelyet, érdemes számukra denevérodút kihelyezni. A megfelelő odú legalább 3-4 méter magasan legyen, napsütötte, szélvédett helyen, lehetőleg nem közvetlenül világított területen.

Magyarországon 28 fajuk ismert, mindegyik védett

Miben segítenek a gazdálkodóknak?

A denevérek tevékenysége kézzel fogható segítséget jelenthet a növényvédőszer-használat csökkentésében. Több kutatás is igazolja, hogy azokban a térségekben, ahol nagyobb a denevérpopuláció, kevesebb rovarölő szerre van szükség a mezőgazdasági területeken. Az USA-ban például egyes texasi gyapotültetvényeken évente több millió dollárt spórolnak a denevérek által elpusztított kártevőknek köszönhetően – és a magyar viszonyok között is számottevő lehet a hasznuk.

Mennyire veszélyesek?

A közvélekedéssel ellentétben a denevérek nem támadnak emberre, nem gabalyodnak hajba, és nem szívnak vért – legalábbis Európában biztosan nem. Az általuk terjesztett betegségek kockázata rendkívül alacsony, különösen, ha nem fogjuk meg őket, és tiszteletben tartjuk élőhelyüket. Ellenben jelenlétükkel értékes ökológiai szolgálatot tesznek, és hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A Tisza vize mentheti meg az Alföld jövőjét

2025. augusztus 27. 08:10

A WWF és partnerei vízvisszatartó projektekkel segítik a Bereg tájait, hogy az aszály ellenére is fennmaradjanak erdők és termőterületek.

Miért titkolják az örökerdők valódi erejét?

2025. augusztus 21. 11:10

Az örökerdő gazdálkodás nemcsak a természetet óvja, hanem gazdaságilag is életképes. De vajon miért nem terjed el szélesebb körben hazánkban?

Hogyan támogathatjuk a fecskék útját?

2025. augusztus 19. 08:10

A fecskék túlélését a táplálék és élőhely határozza meg. Ön is tehet a vonulásuk és szaporodásuk biztonságáért!

Repülő csótány? – Ártalmatlan nyári látogató

2025. augusztus 16. 13:10

Az erdei csótány egyre gyakoribb Magyarországon, de vajon igaz-e, hogy repül? Megvizsgáljuk a tényeket és a tévhiteket.

Veszett állatokat találtak a magyar határ közelében

2021. február 20. 03:38

Néhány hónapon belül harmadszor diagnosztizált veszettséget a román állategészségügyi szolgálat a magyar határtérségben, Szatmár megye területén.

Nem várt vendégek a madárodúban – mihez kezdjünk velük?

2024. június 25. 05:40

A kertbe kihelyezett mesterséges madárodúk alkalmanként más bérlőket is vonzanak, így a madarak mellett különböző rovarok és emlősállatok is menedéket találhatnak bennük. Kik lephetnek meg minket, és mit tegyünk ilyen helyzetben?

A házi macskák komoly egészségügyi veszélyforrást jelentenek

2024. február 26. 07:10

Egy kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.