A felvásárlási árak alacsonyak, a birkák így nem tartják el magukat, ha nem lenne támogatás, nem érné meg juhot tartani. Ahogy Fentor Attila fogalmazott beszélgetésünk során: „Kiegészítő források nélkül csak annyit lehetne tenni, hogy szélesre tárjuk a kapukat, menjenek a birkák, amerre látnak”.
Élősúlyban a legmagasabb ár 1000 Ft/kg, de inkább a 850-900 Ft jellemző; a bárányokat még mindig Olaszországba viszik, az ócsai gazdálkodó család évek óta csak a húsvétra összpontosít. Korábban a Ferragosto idejére is ellettek, de annyi munka van a földeken, hogy ma már nem tudnának az év minden szakában ezzel foglalkozni. A családi gazdaság mindettől függetlenül eredményesen gazdálkodik, ha kis lépésekben is, de fejlesztik gépparkjukat, amelyet eleve kímélnek, ápolnak, így nem véletlen, hogy idén 28 éves kombájnjuk is kiváló állapotban várja a következő aratási szezont. Fentor Attila és édesapja tavaly vásárolt egy új Mascar Tuareg fixkamrás körbálázót a SZEGÁNA Kft.-től, amivel főként saját állatállományuk ellátására készítenek takarmányt. Az eddigi tapasztalatokról a fiatal gazdálkodóval a Pest megyei településen, otthonában beszélgettem.
A SZEGÁNA 2018 februári AKCIÓS katalógusának megnyitásához kattintson a képre!
Amennyire tudom, a család nem ma és nem is tegnap kezdte a gazdálkodást, te magad a juhtenyésztésbe nevelkedtél bele.
A „birkázást” édesanyám édesapja kezdte el néhány évtizeddel ezelőtt, és azóta majdnem az egész család állattenyésztéssel foglalkozik. Két testvérem közül húgom is fiatal gazda, édesapámmal pedig folytatjuk, amit nagypapám elkezdett. A birkatartás egy életmód, ami mellett mást nem lehet csinálni, és ez hamar kiderült mindenki számára. Édesapám például kőműves volt, de elhagyta a szakmát, mert a birkának még a 365 nap sem elég egy évben, más munkahelyről pedig szó sem lehet.
Hány juhot tartott a család akkoriban?
1990-ben, amikor papám elhunyt, a nyilvántartás szerint 1400 darab birkánk volt. De akkor még nagy, egybefüggő területeken legeltethettünk. 3-400 hektáros tömbökben könnyű állatot tartani. A kárpótlások után ezek megszűntek, felaprózódtak, így a létszámot is csökkenteni kellett, így most 800 anyánk van. Ha lenne nagyobb legelő, akkor tartanánk többet, de most ennyit bír el a terület.
Pontosan mekkora területről beszélhetünk jelenleg?
A saját legelő egyben 75 hektár, ami mellett vannak szomszédos földek és nagyjából 27 hektár erdő, ahova előszeretettel járnak be a birkák. Mindent összevetve 200 hektáros mozgásterük van. Emellett szántóföldi növénytermesztést is folytatunk, összesen 110 hektáron A közelmúltban állami földeket tudtunk vásárolni. Betakarítás után ezekre a táblákra is bejárása van a juhoknak. Vetünk búzát, kukoricát, de 40 hektár lucernát is telepítettünk, különösen a vadzugos részeken. Azokon mást nem lehet termeszteni, olyan hatalmas kárt okoz a vaddisznó. Mindezek mellett pedig kaszálásra bérlünk természetvédelmi területeket, ősgyepeket, hogy a téli takarmány is meglegyen.
Nyilván sok mindentől függ, de évente nagyjából hány bálát készítesz?
Mindig 1000 bála fölött vagyunk, a jobb esztendőkben pedig 2000 darabot is megcsinálok.
Ha jól tudom, akkor eddig is egy olasz bálázóval dolgoztál, és származási hely tekintetében most szintén egy hasonlót vásároltatok, csak a márka más. Hogyan esett a választás a Mascar Tuareg 555 fixkamrás bálázóra?
A régi olasz gépünkkel nagyon meg voltam elégedve, 10 éven keresztül dolgoztam vele, de napi 250 bálánál sehogyan sem tudtam többet elkészíteni, mert a befogadóképessége nem engedte. Akármennyire siettem, ez volt a napi limit. A tavalyelőtti AGROmashEXPO kiállítást megelőzően döntöttem el, hogy kell egy gyorsabb gép, amivel hatékonyabban tudom végezni a munkámat. A rendezvényen sok terméket megnéztem, a SZEGÁNA standján is jártam, majd elkezdtem e-mailen és telefonon érdeklődni a forgalmazóktól, hogy ki, mit és mennyiért ajánl. Összevetettem a különböző gépeket ár-érték szempontból, és végül a SZEGÁNA Kft. által forgalmazott Mascar mellett döntöttünk.
Amellett, hogy a teljesítményt szeretted volna növelni, milyen további elvárásaid voltak?
Olyan bálázóra volt szükségem, ami gyorsabb a korábbinál, de közben nem igényel új, nagyobb traktort. Jelenleg egy 100 LE teljesítményű MTZ-vel dolgozunk, illetve van még néhány 80-asunk. Édesapámmal nem akartunk még egy komoly beruházást úgy, hogy a többi munkaeszközünk nem igényli a nagyobb gépet. Csak a bálázó kielégítésére nem szerettük volna növelni a teljesítményt, az ugyanis gázolajfogyasztásban is nagyobb költséget jelentene.
A Mascar Tuareg bálázó minden igényünknek megfelelt. Éppen jó a teljesítményigénye, és gyors. A gépben található rotornak köszönhetően nagyobb sebességgel jut a kamrába a lekaszált növény, hamarabb képzi a bálát, ráadásul egyenletesebben dolgozik. A Tuareg esetében a bálaformázásról egy hengerrel kombinált rúdláncos rendszer gondoskodik, így a bálák nem lesznek ferdék, szabályos alakúan gurulnak ki a gépből.
Végül tehát könnyű volt a választás?
Igen, de tartottunk is a géptől, mert nem ismertük, és mivel a régi körbálázónkat a SZEGÁNA Kft. beszámította, nem akartunk a szezon elején bálázó nélkül maradni. Sok Mascar dolgozik a környéken, Alsónémediben van három, Kunszentmiklóson négy, Ócsán pedig további kettő, de egyik sem Tuareg, hanem alacsonyabb kategóriájú. Azt tudtuk, hogy ezek mindenhol beváltak, hasonló a működési elvük, mint a korábbi bálázónké. Annyiban lehettünk csak biztosak tehát, hogy az egyszerűbb változat jó, de az eggyel jobbról semmit nem hallottunk. Nem tudtuk, hogy befürdünk-e vele. Nagy Márk marketing igazgató határozottan állította, hogy egy megbízható, kiváló bálázóról van szó, mindössze abban nem volt biztos, hogy az MTZ-nk bírni fogja-e. Mi azonban ismertük az erőgépünk teljesítményét, attól nem féltünk.
A tárgyalásokat követően végül egymás tenyerébe csaptatok, és megérkezett a bálázó. Hamar elszálltak az aggodalmak?
Azt már az elején leszögeztük, hogy addig a régi nem mehet ki az udvarból, amíg az új meg nem érkezik. Egy barátom ugyanis nemrég úgy járt, hogy egy másik cégtől vásárolt egy teljesen más típusú bálázót, aminek az árába hasonlóképpen beszámították neki a régit. Azt el is vitték, az új gép szállításánál ugyanakkor adódott valami gond, és hetekig nem kapta meg, bérgépet kellett szereznie, hogy dolgozni tudjon.
A bálázandó anyag áramlását a bálakamrába rotoros továbbító gyorsítja fel.
Ez egy nagyon bosszantó történet, így nem csodálom, hogy biztosra akartatok menni. A ti esetetekben minden gördülékenyen ment?
Amikor megérkezett a gép, maradéktalanul elszállt minden félelmünk. A beüzemelésnél nem volt jelen a szervizes, Márk hozta el nekünk a bálázót, és javasolta, hogy rögtön próbáljuk is ki. Déli meleg volt, sajnáltam a lucernát, de úgy döntöttem, hogy legalább egy bálát csináljunk meg, lássuk, hogy minden jól működik-e.
Kimentünk a területre, elindultam a traktorral, de nem éreztem, hogy a bálázó dolgozna. Már arra gondoltam, hogy valami hibája van a gépnek, mikor arra lettem figyelmes, hogy a traktor tényleg egyre nagyobb súlyt vontat. Ekkor eszméltem rá, hogy milyen könnyedén és gyorsan dolgozik. Megszokásból túl lassan haladtam, a bálázó viszont annál sokkal többre lett volna képes. Így feljebb kapcsoltunk, és tovább próbálgattuk a gépet.
Mit jelent ez a sebességkülönbség?
A korábbi bálázónkkal egyenletes rend esetében 8 km/h sebességgel tudtam haladni, ha a kombájn után báláztam szalmát. A Mascar Tuareg viszont 10 km/h-val is megoldja ezt a feladatot. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy egy nagyobb buckánál az új gépünkkel nem kell megállni. A korábbinál minden ilyen esetben ki kellett szállnom, ki kellett takarítanom a bálázót, így nagyon sok volt a kiesés. Azt mondtam, hogy ha a Mascar is rendszeresen megszakítja a munkát, akkor visszavisszük. De az első 50 hektár szénát úgy báláztam be, hogy csak a hálócserénél kellett elhagynom a fülkét.
Az a bizonyos első bála – Fotó: Nagy Márk, Szegána
Említetted, hogy a régi géppel nem tudtál 250 darabnál több bálát készíteni. Gondolom, hogy a sebesség mellett a mennyiség is nőtt.
Szalmából 300 darab fölé tudok menni, a széna esetében sok múlik a renden, de ha jó, egyenletes, akkor ugyanezt a mennyiséget megcsinálom. Látszik tehát, hogy jelentős a különbség. Emellett fontos megjegyezni, hogy néhány már márkával szemben ezzel a bálázóval a legmelegebb nyári napokon is lehet dolgozni.
Eddig mennyit dolgoztál az új Mascar Tuareggel?
Egy szezon van benne, ezalatt nagyjából 1300 bálát készítettem vele. Természetesen sokkal többet lehetne, de mi csak magunknak dolgozunk, bérmunkát nem vállalunk.
Ennek mi az oka?
Az egyik, hogy senki nem fizeti meg a minőségi munka árát. Inkább nem megyek el, és akkor nem tudják azt mondani, hogy túl drágán dolgozom. Korábban volt példa bérmunkára; egy alkalommal például báláztunk, és belementünk egy határkaróba, ami nem látszódott ki a széna alól. Leszakadt a rendfelszedő, egymillió forintos kárunk keletkezett, amit nyilván nekem kellett kifizetnem. Ha a kaszálást is én végzem, akkor tudtam volna, hogy mire kell figyelni. Ócsa környékén egyébként jellemzően kicsik a területek, ha lennének 50-60 hektáros kaszálók, akkor lehet, hogy másképp látnám, de a megélhetésünkhöz jelenleg nincsen szükségünk bérmunkára. Megélünk abból, amit magunknak dolgozunk, és elfoglaltság is van elég a saját területeinken.
Éppen ezért keveset is használjuk a gépeinket. A bálázó mellett erre jó példa a kombájnunk, amit 1990-ben újonnan vettünk, és 27 szezon után 1600 üzemóra van benne, így várja a következőt. Másnál ennyi idő elteltével ez 6-7000 lenne.
A kötözés kettős zsineges és/vagy hálós lehet, a kötözésindítás pedig elektromosan vagy automatikusan történhet
Ezek szerint a SZEGÁNA Kft. szervizszolgáltatásáról és alkatrészellátásáról nem sokat tudnál mondani. De mi a helyzet a karbantartással?
Jól gondolod, mindeddig semmilyen problémánk nem volt a bálázóval. Ami pedig a karbantartást illeti, központi zsírzóval rendelkezik, így könnyű és gyors a gép ápolása. Azt gondolom, hogy sok gondja nem lehet, ha az ember odafigyel. Annyi a titok, hogy a nap elején és végén nem kizárólag annyi a dolgunk, hogy a traktorba gázolajat öntünk, hanem át kell nézni a munkagépeket is, akár egy személyautót. Ha az ember elébe megy a bajnak, akkor nagy problémája ritkán lehet.
Ha már a gépek utógondozása szóba került, akkor egy kicsit ugorjunk vissza a múltba. Jó partnerre találtatok a SZEGÁNA Kft.-ben?
Látszik a cégen, hogy egy családi vállalkozás: apa és fia. Ebben pedig nagyon hasonlítanak ránk, hiszen mi is a saját megélhetésünkért dolgozunk. Sokszor érzem, hogy a nagyobb cégek máshogyan állnak hozzám, ha csak egyetlen bálázót akarok vásárolni. A SZEGÁNA Kft.-nél ilyen benyomásom viszont nem volt. Nagyon korrekteken kezeltek, számítottam nekik.
Akkor előfordulhat, hogy a jövőben is vásároltok gépet tőlük?
Gondolkodunk egy másik, kisebb bálázó beszerzésén, amivel eladásra készítenénk szénát. Az ugyanis nálunk egy szükséges jó, ha a lucernának nem kedvez az adott év, akkor azzal teleltetjük ki a jószágot. Amikor viszont elég lucernánk van, akkor szénából alig fogy, és ilyenkor lehetne értékesíteni. A mostani 1,20×1,55-ös bálaméret az eladáshoz viszont nagy, emberi erővel nem lehet mozgatni, a lovasok sem tudnak vele mit kezdeni.
Amikor a Tuareget vettük, ajánlottak nekünk változókamrás bálázót, de azt semmiképp sem szerettünk volna. Láttam a felépítését, nagyon jó, nagyon szép, a csúcskategóriát képviseli, de bonyolultabb, és nagyon sok benne az elektronika. Attól pedig tartottunk, hogy valami baja mindig lesz. Emellett az esetünkben az önsúly sem minden. A változókamrás változat sokkal nehezebb, nagyobb teljesítményű traktor kell hozzá, illetve a természetvédelmi területen nyomvályút hagyna. Ha ez előfordul, akkor elveszik tőlünk ezeket a kaszálókat.
Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a Tuareg mellé beszereznénk egy 1,20×1,20-as kisbálázót, abból is a legegyszerűbb kivitelt, hiszen évi 2-300 báláról beszélünk. Egy Corsa 420 bálázó tökéletesen megfelelne számunkra. Ez tehát az egyik nagy tervünk a közeljövőben, és ebben számítunk a SZEGÁNA Kft.-re.
