Növénytermesztés

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

Agrofórum Online

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

A finn Multiva mezőgazdasági gépeknek bő egy évtizede van hivatalos képviselője hazánkban. A Multiva Magyarország Kft. 2013-ban jött létre, hogy ellássa az importőri és országos forgalmazói feladatokat, és nem mellesleg a teljes közép- és kelet-európai régiót is ők koordinálják. A svédacélt mindenki ismeri és dicséri a világban, de azt kell mondjuk, hogy strapabíróságban a finn termékek is felveszik azzal a versenyt.

A Multiva gépek otthona, Loimaa környéke az extrém kötött agyagtalajairól híres, ezért a művelésükhöz robusztus és hatékony munkagépekre van szükség. Ezt a filozófiát követik az összes termékük esetében is, így méltán számíthattak arra, hogy a gépeik Magyarországon is népszerűek lesznek, hiszen nálunk is akadnak „küzdelmes” talajok.

Az ősz közepén járva a finn gyártó vetőgépei kerültek főszerepbe, és a hazai forgalmazó jó néhány bemutató videót és fotósorozatot is kitett ezekről a munkagépekről a közösségi oldalaira. Fejér vármegyében búzát és műtrágyát vetettek kötött talajon, kukoricatarlóba az eFORTE 300-as gépükkel, míg Veszprém vármegyében csirketrágya-pelletet juttattak ki a búzavetőmagokkal együtt, zúzott napraforgótarlóba, szintén ezzel a direktvetőgéppel.

Kétféle munkaszélességben

Az eFORTE 300-as (mint a neve is mutatja) 3 méter munkaszélességű munkagép, amely 3800 literes tartálytérfogattal rendelkezik. A csoroszlyanyomás 50–250 kg közt változtatható, a munkasebesség 8–12 km/h, ugyanakkor a 4200 kg tömegű gép húzásához elegendő egy 90 LE-s traktor is.

„Szépen megy a homokban és könnyen, de megnézném, hogy egy nagy dombon felfelé, egy kötött agyagos földben mit csinál”

– kommentelte egy hozzászóló gazda a Multiva Magyarország Kft. Facebook-oldalán. A vetőgépnek egyébként létezik 400-as verziója is, amely 4 méter munkaszélességű, 5300 literes tartállyal, 5500 kg-os tömeggel, és a vonóerőigény itt már legalább 120 LE.

Alighanem sokan felfigyeltek föntebb a csirketrágya-pellet kifejezésre, márpedig az eFORTE direktvetőgépek a biogazdálkodásba is beilleszthetők. Kiegészíthetők ugyanis szervestrágya-átalakító készlettel, amely boltozódásgátló tengelyt és módosított tartályrostélyt is tartalmaz. A két adagolótengely akár különböző magokat is képes kijuttatni, ráadásul eltérő mélységbe.

A Multiva fotóján jól látható, hogy az osztott tartály egyik részében a pellet, a másikban a vetőmag kapott helyet: KATTINTSON!

És hogy mire jó a baromfitrágya-pellet, illetve általánosságban a szervestrágya-pellet? Ezeket általában komposztálással szárítják és higiénizálják, így őrzik meg bennük a tápanyagokat. Mentesek a vírusoktól, kórokozóktól, gombáktól, gyomoktól és baktériumoktól, ráadásul kiváló vízfelszívó képességgel rendelkeznek, a saját tömegük többszörösét képesek nedvességként megtartani a talajban.

(Vezérkép: Multiva Magyarország Kft.)

Mi is megmutattuk már önöknek a szervestrágya-pellet használatát és jótékony hatását:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Melyik őszi búza fajtát érdemes választani? Itt a friss eredmény

2025. szeptember 9. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK 18. alkalommal megszervezett őszi búza fajtakísérletei objektív adatokkal támogatják a gazdálkodókat a fajtaválasztásban

Szigorodott a termékpiaci törvény: vége a visszaéléseknek

2025. szeptember 8. 12:40

Új szabályok védik a gazdákat a felvásárlókkal szemben: csak előre rögzített feltételek mellett lehet minőségi kifogást emelni.

A szerves trágya vagy a műtrágya jobb a növények számára?

2022. október 5. 04:37

Jobb a szerves trágya a növénynek, mint a műtrágya?

Szerves trágya: a szárított is jó?

2021. november 15. 15:10

Ismertősök ajánlották a szárított szerves trágya használatát. Van-e különbség a „natúr”és a szárított szerves trágya összetételében, felhasználásában?

Hígtrágya vagy fermentációs maradék: melyik jobb a földnek?

2024. július 23. 08:10

Svájci kutatók azt vizsgálták, hogy a biogázüzemekből kikerülő, fermentált biotrágyának változik-e a hatása a termőföldre.

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, II. – Takarmányozás és az alom hatása a trágya tulajdonságaira

2023. november 27. 07:10

Előző írásban ismertettük a zöldségtermesztésben leginkább használatos állati eredetű szerves trágyákat, továbbá kertészeti szempontból legfontosabb tulajdonságaikat. De tudni kell, hogy a trágyák használhatóságát a tenyészállaton kívül befolyásolja még a feletetett takarmány, valamint nagymértékben az alom minősége és mennyisége is.