Elképesztő céltudatossággal érte el Kína, hogy sikerült függetlenítenie magát egy fontos mezőgazdasági területen az USA-tól. A játszma végjátéka éppen a szemünk előtt zajlik.
A szója ma már globálisan az egyik legfontosabb fehérjeforrásnak számít. A végtelen felvevőkapacitásokkal rendelkező Kínának is hatalmas mennyiségre van szüksége belőle, elsősorban az állati takarmányok összetevőjeként. Függősége miatt fokozott érdeke, hogy a terményt megbízható országokból szerezze be, márpedig a Donald Trump vezette Egyesült Államokat nem ilyennek tartja.
Jelenleg a globális szójaimport bő fele, nagyjából 120-130 millió tonna Kínába áramlik. Mindenki igyekszik az ázsiai szuperhatalom kegyeibe férkőzni, mert a hatalmas sertés- és baromfiállomány ellátásához szinte korlátlan mennyiségben lehet oda alapanyagot szállítani. A fehérjedús szójadara gyártásakor szójaolaj keletkezik, amiből Kínának exportra is jut.
A napokban az amerikai elnök sértődötten jelentette be, hogy az Egyesült Államok nem vásárol a kínai szójaolajból. Ez ma már nem jelent végzetes csapást az ázsiai országnak, mert nagyjából 7 év alatt sikeresen felkészültek a helyzetre. Kína már azt is megteheti, hogy az előttünk álló szezonban (2025 szeptemberétől 2026 augusztusáig) egyáltalán nem vásárol szójababot az USA-tól, ez pedig nyomás alá helyezi a termény jelenleg 371 dolláros tonnánkénti árát, és az amerikai gazdák aligha jönnek ki jól a dologból.
„Kína szorgalmasan készült arra, hogy mellőzze az amerikai szójababot a brazil kedvéért. Már akkor döntés született erről, amikor Washingtonnal első alkalommal robbant ki vitájuk a vámok kérdésében, Trump első ciklusa alatt, 2018-ban. Az elnök második ciklusa pedig elhozta a tökéletes lehetőséget”
– világított rá egy névtelenségbe burkolózó ágazati szereplő. 2018 januárjában az USA 20–50 százalékos tarifákat lengetett be a kínai napelemekre és mosógépekre, mire az ázsiai szuperhatalom kormányzata rögtön megkezdte egy hosszútávú terv kidolgozását, hogy visszavághasson az Egyesült Államoknak. Ennek a játszmának a végóráit látjuk most.
Brazília helyettesít
Kína a háttérben alaposan felbiztathatta Brazíliát, hogy legyen az USA helyett a szójabab-beszállítója. Erre utal, hogy a dél-amerikai állam 2016-ban még csupán 95,7 millió tonna szójababot állított elő, míg ezt most 175 millióra emelkedhet. A szóban forgó évtizedben az amerikai termesztés 116–117 millió tonna környékén stagnált.
A kínaiak a háttérben is jelentős változásokat eszközöltek, például javítottak Brazília infrastruktúráján, vasúti hálózatán, valamint a kikötői állapotán, hogy a termelés és szállítás valóban zökkenőmentesen folyhasson. Mindennek következtében a rakodási idő 120 napról 60-ra csökkent Brazíliában, vagyis felgyorsult a szállítás.
Közben az amerikai szójatermesztők aggodalommal és frusztrációval figyelik a fejleményeket. Az ágazat „szörnyű” helyzetbe került az Amerikai Szója Szövetség szóhasználata szerint, a farmerek zuhanó felvásárlási árakkal, növekvő inputköltségekkel, limitált piachoz jutással kénytelenek szembenézni. Néhány betárolják a terményt, magasabb árakat várva, de sokan attól tartanak, hogy támogatás nélkül nem élik meg a következő szezont sem.
Érdekes videó a brazil szójatermesztésről: