Az EUDR az Európai Unió erdőirtásmentes termékeiről szóló rendelete. A szabályozás alá tartozó termékek forgalmazhatósága miatt számos vállalat érintett a rendeletet érintő változásokban.
2025. év végén fontos változások lépnek életbe a rendelet által szabályozott áruk forgalmazásával és a rendszer egyszerűsítésével kapcsolatban, ezért is szükséges tisztában lenni a szabályozás kereteivel és céljaival.
Röviden az EUDR-ről
Az EUDR rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül – vagyis külön nemzeti jogalkotás nélkül is – alkalmazandó jogszabály valamennyi EU-s tagállamban. A rendelet kötelező érvényű szabályozásán belül, a nemzeti sajátságokra való tekintettel minden tagállam a rendelet előírásainak megfelelő, a végrehajtást pontosító jogszabályokat alkalmazhat – írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Az EUDR fogalmi meghatározása szerint erdőirtásmentes egy áru vagy termék, ha annak előállítása során nem okoztak erdőirtást vagy erdőpusztulást.
A rendelet szerint a releváns áruk és a releváns termékek az EU piacán csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki onnan, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- előállításuk erdőirtásmentes;
- előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt (röviden: jogszerűen kitermelt);
- kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal (DDS) vannak ellátva.
Releváns áru a rendelet szerint a szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és fa. A releváns termékek pedig a rendelet I. mellékletében felsorolt termékek, amelyek vagy releváns árukat tartalmaznak, vagy amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek.
Kire vonatkozik a rendelet?
A fentieket figyelembe véve, a rendelet azokra a gazdasági szereplőkre, így természetes és jogi személyekre is vonatkozik, akik az EUDR hatálya alá tartozó áruk és termékek hazai előállítását, feldolgozását vagy harmadik országokból történő importját követően azokat először hozzák forgalomba az EU piacán, illetve az uniós piacról exportálják (együttesen piaci szereplők), vagy azokat tovább értékesítik (kereskedők).
Az EUDR célja
A rendelet elsődleges céljai:
- az erdőirtás* és erdőpusztulás minimalizálása;
- üvegházhatású gázok kibocsátásának redukálása;
- biodiverzitás veszteségeinek csökkentése.
* 2020. december 31. után az erdők mezőgazdasági használatra történő átalakítása erdőirtásnak minősül.
Hatályba lépés
A jogszabály 2023. június 29-én lépett hatályba és 2025. december 30-tól a rendelet alábbi cikktartományai alkalmazandók:
- a piaci szereplők kötelezettségeiről, kockázatértékelésről és -csökkentésről, valamint a tevékenységhez fűződő elvekről szóló 3 – 13. cikkek;
- a tagállamok ellenőrző szerveinek feladatairól, az ellenőrzések szabályairól szóló 16 – 24 cikkek;
- az ellenőrzésekről szóló 26. cikk;
- természetes vagy jogi személyek indokolással alátámasztott aggályairól szóló 31. cikk;
- az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló 32. cikk.
A kis- és középvállalkozások szektorába tartozó piaci szereplőkre a szabályozás 2026. június 30-tól vonatkozik.
Főbb kötelezettségek
A szabályozásban érintett piaci szereplőknek az alábbi főbb kötelezettségei keletkeznek év végétől:
- kellő gondossági rendszer kiépítése és fenntartása;
- kellő gondossági nyilatkozat (DDS) benyújtása;
- földrajzi koordináták megadása;
- a nyomonkövetési dokumentáció megőrzése 5 évig.
A DDS nyilatkozattal a piaci szereplők és a nem kkv kereskedők is szavatolják a szigorúan ellenőrzött földrajzi nyomonkövethetőséget. Ez azt jelenti, hogy össze kell gyűjteniük azon földterületek földrajzi koordinátáit, ahol az árukat előállították. A 4 ha-nál nagyobb földterületeket poligonnal, a kisebbeket földrajzi koordinátaponttal kell megadni az Információs Rendszerben. Ezzel igazolja a gazdasági szereplő az áru vagy termék erdőirtás- és erdőpusztulás-mentességét.
Hatósági ellenőrzés
Az Európai Bizottság 2025. május 23-án közzétette a rendelet végrehajtását támogató országértékelési előírásait, valamint az érintett országok listáját. A rendelet szerint az országokat az erdőirtás kockázatának mértéke alapján három kategóriába sorolta a Bizottság, így vannak alacsony, átlagos és magas kockázatú országok. Az értékelési rendszer célja az arányos és egységes ellenőrzési kötelezettségek meghatározása.
A magas kockázatú országokból importáló piaci szereplők és az onnan származó áruk legalább 9%-a, az átlagos kockázatú országok esetében a piaci szereplők 3%-a, az alacsony kockázatú országok esetében a piaci szereplők 1%-a ellenőrzésre kerül.
Az értékelési rendszer alapján az Európai Unió valamennyi tagállama alacsony kockázati besorolást kapott. Az EU-ba irányuló import közel 70%-a alacsony kockázatú országokból származik, köztük vannak olyan meghatározó kereskedelmi partnerek is, mint az Amerikai Egyesült Államok és Kína.
A magas kockázati kategóriába olyan államok kerültek, amelyek esetében az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Unió Tanácsa szankciókat vezetett be az érintett áruk vagy az azokból származó termékek importjára, illetve exportjára. Ide tartozik többek között az Orosz Föderáció, Fehéroroszország, Mianmar és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – írta közleményében a Nébih.
Szankciók
Amennyiben az érintett gazdasági szereplők nem teljesítik az EUDR-ben és a nemzeti szabályozásban foglaltakat, úgy az alábbi szankciókra lehet számítani a jogsértés súlyosságától függően:
- pénzbírság,
- termékelkobzás,
- bevételelkobzás,
- tevékenységtiltás.
Képzési lehetőségek
A cikk írásakor (2025. ősz) az EU Bizottság újabb képzési időpontokat hirdetett meg az EUDR előírásaiban érintett gazdasági szereplők számára.
A Bizottság honlapján elérhető képzések elsősorban az EUDR hatálya alá tartozó gazdasági szereplők, illetve azok meghatalmazott képviselői számára kerülnek meghirdetésre. A Nébih közleményében összegyűjtötte a jelentkezéshez szükséges linkeket a képzési időpontokhoz.
Kapcsolódó jogszabályok és rendelkezések:
Kapcsolódó cikkek:
