Erőltetett generációváltás lehet az új Közös Agrárpolitika (KAP) egyik következménye, amely három év múlva vadonatúj helyzetet teremt az európai mezőgazdaságban.
Átalakul az Európai Unió (EU) költségvetése a 2028-cal kezdődő és 2034-ig tartó új időszakban. Változik a Közös Agrárpolitika is benne, a magyar gazdáknak az eddigitől merőben új rendszert kell majd megszokniuk. A dokumentum elfogadását viták és tiltakozások sora kíséri, a főbb irányvonalak mégis kirajzolódni látszanak.
„A tervezet célja, hogy egyszerűsítse az uniós pénzügyi rendszert, rugalmasabbá tegye a forrásfelhasználást, és jobban reagáljon a gazdasági és geopolitikai kihívásokra”
– olvasható az OTP Agrár elemzésében is. Az agrárpolitika rögtön az első fejezetbe kerül, és a legnagyobb változást az jelenti, hogy megszűnik az eddig alkalmazott kétpilléres finanszírozási struktúra, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EGMA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.
A közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés összeolvasztásával a KAP jelentősen egyszerűsödik, és a gazdák most szerte a kontinensen attól tartanak, hogy kevesebb pénz jut majd számukra, pedig a kihívások – főleg a drasztikus klímaváltozással – egyre keményebbek. Tény, hogy a források összességében mintegy 15%-kal csökkennének.
Az új időszakban (kimondott célként) a lassan haladó generációváltást is felgyorsítanák az agráriumban. Ezt célozza például, hogy 2032-től a nyugdíjkorhatárt már elért, öregségi nyugdíjban részesülő gazdálkodók nem lennének jogosultak a támogatásra. Mivel a tagállamok 2028-tól nagyobb szerepet kapnak a támogatási rendszer kialakításában, ez országonként eltérő hatású lehetne.
Kétszer annyi fiatal
Az új KAP legfontosabb jellemzője, hogy megszűnnek a területalapú támogatások, és helyette az elvileg méltányosabb, talán igazságosabb, jövedelemarányos és társadalmi szűrőkön alapuló támogatás lép. Ennek az egyik fontos eleme a fiatal gazdák helyzetbe hozása, a cél az, hogy az arányukat közel megduplázzák (20 százalékra) 2040-re.
Az EU álláspontja szerint az elöregedő gazdatársadalom előbb-utóbb az ellátás biztonságát fenyegetné. Jelenleg 57 év a kontinens mezőgazdasági termelőinek átlagéletkora, és mindössze 12 százalékuk 40 év alatti (a nők aránya 2,5 százalék).
Nem tűnik túl elegánsnak, hogy az idős gazdákat törvényi erővel próbálják a partvonalon kívülre szorítani, de lényegében ez fog történni. A fiatal termelők rendelkezésére álló alapokat megduplázzák, és nagyobb segítséget kívánnak nekik nyújtani az indulásban is. A tervezet szerint a fiatalokat a munka és a magánélet harmonikusabb összeegyeztetésére kell szorítani, mert nem egészséges, hogy a mezőgazdaságban mindent ennyire a termelésnek vetnek alá.
Az EU nem akarja teljesen elengedni az idősek kezét sem. Arra biztatja az egyes tagországokat, hogy olyan reformokat építsenek be a nemzeti szakpolitikai keretekbe, amelyek elősegítik számukra az időben történő utódlást, a földmobilitást és garantálják a jövedelembiztonságot a nyugdíjas éveikre.
