A különféle kalászos gabonáknak az ősz folyamán is megvannak a maguk állati károsítói. Bár leginkább a különféle vírusok átviteléért felelős levéltetvek és mezei kabócák okozhatnak problémákat, de van egy, a gabonákra specializálódott futóbogár fajunk is, amelynek lárvája esetenként komoly, nagy felületű növénypusztulással járó kártétel előidézésére is képes. Ez a kártevő a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides), amelynek lárvája, a csócsárló felelős a károkért.
Furcsa anatómia, furcsa életmód
A gabonafutrinka igazság szerint egy olyan, szinte kizárólag ragadozó életmódú rovar családnak, a futóbogaraknak a tagja, amely valamilyen oknál fogva áttért a vegetáriánus életmódra. Pedig szájszerve nem éppen alkalmas erre. A gabonafutrinka imágója és lárvája is ragadozó életmódra alkalmas szájszervvel rendelkezik. Rágóin alig vannak vágásra, darabolásra alkalmas élek.
Helyette a kitinpáncél kilyukasztására, megtörésére igencsak alkalmas hegyek, fogak találhatóak. Ez főleg a lárva számára kellene, hogy problémát jelentsen, mivel az imágóval ellentétben, amely már keményebb, viaszérésben levő szemeket rágcsál a kalászokban, csak igen zsenge lomblevelekkel kell, hogy kielégítse cseppet sem kicsi étvágyát.
Hogyan táplálkozik valójában a csócsárló?
A ragadozó típusú szájszervével a gabonafutrinka lárvája nem is képes úgy rágni a gabonák leveleit, mint pl. egy sáska, amely klasszikus növényevő szájszervvel rendelkezik. Viszont azért ezt a kártevőt sem kell félteni az éhen halástól. Ragadozó szájszervével gyakorlatilag péppé zúzza a levelek parenchima szöveteit anélkül, hogy az ereket, rostokat elrágná.

Végülis ezek a szövetek a gabona levelének leginkább tápláló részei. A lárva ezt a pépes „koktélt” fogyasztja, míg a rostokat meghagyja. Ezek később összeszáradva jól mutatják a kártételt. A lárva ezért a furcsa táplálkozási módszere miatt kapta a csócsárló nevet.
Hol és mikor rak petét a gabonafutrinka?
A gabonafutrinka imágói a nyár folyamán helyezik el petéiket a talajba. Mivel a nyár folyamán az aszály miatt gyakran kemény, száraz a talaj,ezért igyekeznek minél puhább talajt keresni. Tipikusan ilyen pl. a szalmatakarás alatti terület, így ott akár rengeteg pete is várhatja az őszt. A nemrég hullott csapadékok hatására ezek a peték is fejlődésnek indultak, akárcsak az elvetett gabona vetőmagok.

Élet a talajban: nappal rejtőzik, éjjel táplálkozik
Nyilván a kártevő fejlődése némileg lassabb, mint a gabonáké, de ez így is van rendjén. Ha egyszerre fejlődnének a tápnövénnyel a kártevők, akkor jó eséllyel már a petéből való kikelés után nem sokkal éhen is pusztulnának. Így viszont fiatal, pár leveles növényeken tudnak fejlődni. Maguk a lárvák rendkívül fénykerülőek, a nappalt egy függőleges járatban töltik a talajban. Táplálkozni csak sötétben jönnek elő.
Vetési sorrend: a leghatékonyabb megelőzés
Bár a gabonafutrinka imágói jól repülnek, de ez a kártevő alapvetően nagyon is ragaszkodik a gabona – gabona vetési sorrendhez. Ez máris mutatja, hogy az efféle vetési sorrend kerülése kiváló hatású a kártevő ellen. Ez alól némi kivételt képezhet az a helyzet, ha az előző évi gabona vetés mellett vetünk ősszel gabonát, mivel a két tábla határán kialakulhat egy frontvonalban jelentkező, akár erős kártétel is a tömegesen bevándorló lárvák miatt.

A tarlóhántás kulcsszerepe a petehelyek felszámolásában
Szintén hatásos, ha az aratás után a szalmatakarást minél homogénebben mielőbb bedolgozzuk a talajba. Az időben és jól elvégzett tarlóhántás nemcsak a talaj víztartalmának megóvásában lehet segítségünkre, hanem a szalma alatti nedvesebb foltokon kialakuló tömeges peterakást is megszünteti. Az imágók ezért jó eséllyel el fognak repülni a területről és másutt próbálják majd lerakni a petéiket.
Mikor indokolt a rovarölő szeres kezelés?
Ha a csócsárlók kártételét észleljük, akkor 2 db/m2 veszélyességi küszöbérték felett már csak a rovarölő szeres védekezés járhat eredménnyel. Erre a célra igazság szerint a legolcsóbb szintetikus piretroid hatóanyagú készítmények is alkalmasak, de nem mindegy, hogy mikor végezzük a kezelést. Mivel ezek a kártevők nagyon fénykerülők, így az esti, éjjeli kezelések hatékonysága messze felülmúlja a nappali kezelésekét. Egy esti kezelésnél le tudjuk permetezni a kártevő testét is, amely biztosítja a jó hatékonyságot.
Hogyan ellenőrizzük a kezelés sikerét?
Fontos, hogy lehetőleg még a kártétel elején a fiatal lárvák ellen védekezzünk. Ezzel megúszhatjuk azt, hogy a kártevők esetlegesen nagyon nagy egyedsűrűség mellett lokálisan teljes növénypusztulást idézhessenek elő. Ehhez a veszélyeztetett (monokultúrás, káros szomszédságú) táblákat a napokban érdemes lesz gondos, alapos szemlézésben részesíteni.
A kezelés hatásosságát is jól láthatjuk a szemlézések során, mivel a károsodott levélvégek alatt a lárvák pusztulása után a kártétel már nem folytatódik és a károsodott, kócos levélrész egyre hosszabb egészséges levéldarab végén fog „díszelegni”. Szerencsére a csócsárló esetében hazánkban még nem ismeretes a rezisztencia, így a szerválasztás során teljesen szabad kezünk van.
A képek a szerző felvételei.