Csomagküldő szolgálatok, faiskolák kínálatában egyre többször találkozhatunk a mézbogyóval. A lelkes, különlegességeket szerető vásárlók az interneten próbálnak tájékozódni igényéről, ápolásáról. Reméljük, cikkünk segítségével egyre többen kapnak kedvet e szép növény termesztéséhez.
Honnan is származik?
A mézbogyó (Lonicera caerulea) Eurázsia északi részén és Kanadában honos, számtalan változata ismert. Legelterjedtebb Szibériában és Japánban, ahol gyümölcseit gyűjtik és sokoldalúan felhasználják. Hosszú életű, akár 50 évig is élhet. Látványos termései miatt díszbokornak is ültetik.
Számtalan elnevezése ismert. A japánok „haskap”, vagy „haskappu”-ként nevezik és ez a név ma már világszerte használatos. A növényt ehető, vagy édes bogyójú mézloncként, mézbogyóként, a német nyelvterületen pedig májusi bogyóként (Maibeere), kamcsatkai cseresznyebokorként (Kamtschatka-Heckenkirsche) és szibériai kékbogyóként (Sibirische Blaubeere) is nevezik. Legelterjedtebb a mézbogyó, vagy kék mézbogyó elnevezés.
Japánban termesztésének, felhasználásának évezredes hagyománya van, mégis „fiatal” termesztett növényünk. Bár az első fajták már a ’20-as években megjelentek Kanadában (az orosz L. caerulea var. pallasii-ből szelektálták), a komolyabb nemesítői munka a ’70-es években indult meg. Először Szentpéterváron hoztak létre génbanki gyűjteményt, majd a szibériai Vlagyivosztokban és Tomszkban is elkezdték a fajtanemesítést. A Szibériából származó fajták egy része „angolosított” nevekkel került forgalomba (pl. ’Blue Bird’, ’Blue Forest’, ’Blue Lightning’, ’Blue Belle’). A 2000-es évek elején a kanadai Saskatchewani Egyetemen kezdtek el komolyan foglalkozni nemesítésével. Ma itt található a világ legnagyobb gyűjteménye orosz, japán, kuril-szigeteki és kanadai típusokból. A számtalan orosz és kanadai fajta mellett ukrán, cseh és lengyel fajták is megjelentek a faiskolák kínálatában.
A Lonicera caerulea vadon előforduló változatai nagyon hideg területről származnak. Tapasztalatok szerint a japánból származók a „legszívósabbak”, ezek alkalmazkodnak a legjobban a különböző környezeti feltételekhez. Az orosz fajták melegebb területeken hamar kilépnek a mélynyugalomból, tél közepén elkezdenek virágozni, ami fagykárosodáshoz, illetve megporzandó rovarok hiánya miatt, rossz terméskötődéshez vezethet. A túl meleg termőhelyeken a levelek „perzselődnek”, megjelenik a növényeken a lisztharmat, sőt korai lombhullásra is számíthatunk.
Hogyan néz ki a növény?
A mézbogyó 1,2-1,5 méter magasra növő, széthajló ágrendszerű lombhullató bokor (1. kép). A hajtásokon keresztben átellenesen álló ovális levelei kékeszöld színűek, enyhén viaszosak. A fajták bokrának, levelének és gyümölcseinek mérete, alakja eltérést mutat. Kora tavasszal nyíló sárgásfehér virágai 12-16 mm hosszúak.
1. kép: Mézbogyó bokor
Kerekded, vagy megnyúlt alakú, hamvas termései kék színűek, éretten enyhén kesernyés (fanyar) édes ízűek (2. kép). Jellemzőek az ikerbogyók. Az alapfaj gyümölcse 10 mm átmérőjű, 10-15 mm hosszú, 0,6 g tömegű. A termesztett fajták termései ennél lényegesen nagyobbak, 1,3 g-1,9 g tömegűek, és 4,0-4,5 cm hosszúságúak. Az első fajták meglehetősen fanyar és savanyú ízűek voltak, az újak már kellemes ízű, úgynevezett „desszert” fajták.
2. kép: Mézbogyó gyümölcs
Hová ültessük, hogyan ápoljuk?
A termőhelyre kevéssé igényes növény. Gyakorlatilag bármilyen talajon megél, kivéve a nehéz agyagtalajokat és a kiszáradásra hajlamos, tápanyagszegény homoktalajokat. Optimális pH-igénye 5,5-6,5 közötti (tűréshatár: pH 5-8). Szereti a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású területeket. Erősen fagyzugos, belvizesedésre hajlamos, valamint déli fekvésű, szeles, kiszáradásra hajlamos területek nem alkalmasak termesztésére. Fényigényes, félárnyékos helyen a termésmennyiség és a gyümölcsméret csökkenésével kell számolnunk. Kiskertekben, balkonokon konténerben is jól nevelhető. Jól tolerálja az erősebb légszennyezést.
Fagytűrő növény, vesszői akár a –45 oC-os, zöld hajtásai a –18 oC-os fagyokat is túlélik károsodás nélkül. Korán virágzik, a kinyílt virágok nem fagyérzékenyek, –7 oC-on sem fagynak el. Virágzása elhúzódó, 20-25 napig tart. Idegen megporzást igényel, ezért legalább két, azonos időben virágzó fajtát ültessünk, de a legmegfelelőbb három együttvirágzó fajta telepítése. Korai virágzásából adódóan, ha nagyon gyér a rovarlátogatottság, érdemes a virágokat puha ecsettel mesterségesen megporozni.
Ültetésnél kerüljük azokat a területeket, ahol korábban burgonyát és zöldségeket termesztettünk. Ősszel, vagy kora tavasszal is ültethetjük. Az időpont megválasztásánál arra ügyeljünk, hogy a növények jól begyökeresedjenek a nagy nyári melegek előtt. A tőtávolság legalább 1,0-1,3 m legyen. Az új fajták már gépi betakarításra is alkalmasak, így sövények is kialakíthatók. Ekkor az ültetvényben a sor és tőtávolság 4,5-5,0 x 0,5-0,7 m.
Telepítéskor az ültető gödörbe tegyünk érett szerves trágyát és komplex, tartós hatású műtrágyát. Az ültetésre szánt szaporítóanyag minimum 30 cm magas legyen, 1-2 erős vesszővel és 20-25 cm hosszúságú gyökérzettel rendelkezzen. Leggyakrabban 0,25 l-es cserepekben, vegetatívan szaporított szaporítóanyagot árulnak. Fontos, hogy a ribiszkéhez hasonlóan a cserjetörzs a talajba kerüljön, ezért kb. 5 cm-rel mélyebbre ültessük a növényeket, mint ahogy a faiskolában voltak. Az ültetést követően alapos beiszapoló öntözésre van szükség! Érdemes a növények körül talajtakarást végezni, mely megakadályozza a gyomosodást, jól megőrzi a talajnedvességet, javítja a talajéletet. Az ültetés előtti megfelelő talaj-előkészítés és tápanyagfeltöltés, valamint az első évek szakszerű ápolása azért is fontos, mert az első három évben fejlődik ki a növény erőteljes, mélyre hatoló gyökérzete.
Termőre fordult növényeinknél április elején, betakarítás után (júliusban) és ősszel érdemes tápanyag-utánpótlást végezni. A nyári tápanyag-utánpótlásnál kiválóan használható a tápoldatos beöntözés. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet miatt legfeljebb ősszel és akkor is csak max. 5-8 cm mélységben mozgassuk a talajt. A mézbogyó nem szárazságtűrő, ezért rendszeres öntözésére nagy figyelmet fordítsunk. Száraz termőhelyen terméshullás figyelhető meg, csökken a gyümölcsök mérete, romlik a minősége, a növények fogékonyabbak lesznek a betegségekre, kártevőkre. A légköri aszály a növények alatti mulcsréteg rendszeres öntözésével mérsékelhető.
Az első metszésre 5-7 éves növényeknél kerül sor, 8-10 éves növényeket már évente rendszeresen metszeni kell. Legkedvezőbb a nyugalmi időszakban végzett ritkító, ifjító metszés. Mivel fényigényes növény, ezért érdemes szüret után, zöldmetszést is alkalmazni, elősegítve a hajtások jobb beérését. Az idős, 20-25 éves növényeknél teljes visszametszéssel (30-40 cm-rel a talajfelszín felett minden növényi rész levágásával) erőteljes kihajtást indukálhatunk. A visszametszést követő harmadik évre ismét kész a 10-15 fiatal termőgallyal berakódott, megifjított bokorszerkezet. A mézbogyó egyéves termőrészeken (vesszőkön, nyársakon) terem.
Jó termőhelyi viszonyok mellett a kék mézbogyót ritkán támadják meg kártevők, kórokozók. Szárazabb termőhelyen leginkább lisztharmatfertőzésre és levélatka-kártételre számíthatunk. Ma már léteznek a lisztharmattal szemben ellenálló fajták is. Feljegyeztek még fehér tollas molylepke (Pterophorus pentadactyla), kerti sodrómoly (Pandemis ribeana Hb.), fűzfa-pajzstetű (Chionaspis salicis L.) és zöld levéltetű kártételt, valamint botrítisz okozta hajtáshervadást. Érett gyümölcseit a madarak is szívesen fogyasztják (érdemes hálóval védeni a bokrokat).
Az alapfajok könnyen szaporíthatók magról. A jól termő bokrokat és a fajtákat azonban dugványról szaporítsuk tovább. A félfás dugványokat a nyár folyamán, a fás dugványokat késő ősszel, vagy télen szedjük.
Mikor szüreteljük? Miért értékes gyümölcse?
Az egyik legkorábban érő gyümölcsfajunk, szüreti ideje május végén-júniusban, a szamóca érési idejében van. Gyakran terem már az ültetést követő évben, de ilyenkor még aprók a gyümölcsei. Jelentősebb termésre a 3-4. évtől számíthatunk (1,2 kg/bokor). A termőre fordult bokrok termésmennyisége 3-6 kg/bokor. Teljes termésre 15 éves kortól számíthatunk. Szüretnél ne csak a gyümölcs héjának, hanem húsnak színét is vizsgáljuk. A héj színe ugyanis a szüret előtt 2-3 héttel korábban kialakul.
A gyümölcsök akkor érettek, ha a gyümölcshús bíbor színű, ha zöldes, akkor még éretlen és nagyon savanyú. A betakarításnál gondot okozhat, hogy a termések nem egyszerre érnek. Egyes fajták gyümölcsei hajlamosak hullásra, ezért ezeknél a termés gyorsabb begyűjtése és a szennyeződés elkerülése érdekében terítsünk hálót a bokrok alá. A gyümölcsökben nagyon apró, puha magvak találhatók, melyek kevéssé zavarók a friss fogyasztás és a feldolgozás során. Gyümölcsei hűtőben 1-2 hétig eltarthatók, bár a tárolhatóság nagymértékben függ a fajtától is.
Leginkább feldolgozott formában találkozhatunk vele. Gyümölcseiből akár más gyümölcsfajokkal társítva, kitűnő lekvárok, dzsemek készíthetők, de alkalmas gyümölcslevek, bor, fagylalt, joghurt, szószok, kandírozott gyümölcsök előállítására, sőt mélyhűtésre, aszalásra is.
Gyümölcseinek antioxidáns-hatása felülmúlja a kék áfonyáét, a fekete eperfáét, a húsos somét, a kökényét, a szederét és a fekete ribiszkéét. Ez a hatás jelentős színanyag-tartalmának, gazdag flavonoid-tartalmának, figyelemre méltó vitamintartalmának köszönhető. A gyümölcsök kedvező összetétele következtében fokozza a szervezet védekezőképességét, jótékony hatású a szív- és érrendszerre, hatékony gyulladásgátló, megakadályozza a diabéteszes betegek látásromlását.
A népi gyógyászatban a növény csaknem minden részét használják. A gyümölcsöt szív- és érrendszeri betegségeknél, gyomorpanaszoknál, máj és epehólyag megbetegedésénél. A bogyók levét gombás betegségeknél, fekélyeknél, míg leveleinek és virágainak főzetét szem-, fül- és bőrbetegségeknél. Összezúzott leveleivel sebeket gyógyítanak. A kéregből készült főzetet a hagyományos tibeti orvoslásban fejfájás, reuma, ízületi gyulladás és hasfájás esetén alkalmazzák.
Fajtaválasztás
A hazai faiskolai fajtaválasztékban főként az orosz fajták találhatók meg, így például a ’Nymfa’, ’Morena’, ’Fialka’, ’Tomichka’ (’Blue Belle’). Néhány faiskola már elkezdte a kanadai fajták forgalmazását is, így például a ’Tundra’ és a ’Honeybee’ fajtákét. A fajtaválaszték folyamatosan bővül, ezért néhány ígéretes, vagy hazánkban forgalmazott fajta jellemzésére térünk ki.
Kanadai fajták
Tundra (2007): bokra 120-130 cm magas, 120 cm széles, középerős növekedésű. Megnyúlt gyümölcsei nagyok (1,4-1,5 g), 10-12 oBrix, jó ízűek, kemény húsállományúak. Kézzel és géppel is jól betakarítható. Termőképessége 4-4,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Aurora’, ’Honeybee’.
Borealis (2007): 140 cm magas, 120 cm széles, szétterülő, de kompakt bokrú. Gyümölcse nagy (1,6 g), 14-15 oBrix, elliptikus alakú, közepesen kemény húsállományú. Az egyik legjobb ízű fajtaként tartják számon. Csak kézi betakarításra alkalmas. Házikerti termesztésre kiváló. Hozama: 4-4,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Jugana’, ’Aurora’, ’Honeybee’.
Indigo Gem: bokra 150 cm magas, 120 cm széles, feltörő habitusú. Gyümölcsei kicsit kisebbek (1,3 g), 16-17 oBrix, nagyon jó ízűek. Kézi és gépi betakarításra alkalmas. Termőképessége: 4-5 kg/bokor. Pollenadói: ’Aurora’, ’Honeybee’.
Honebee: bokra 150 cm magas, 120 cm széles, gyors növekedésű. Nagyméretű (1,9 g), kiváló ízű gyümölcseinek köszönhetően kitűnő „desszert” fajta. Termései sokáig a bokron tarthatók, az érés során nem hullanak. Termőképessége: 4-5 kg/bokor. Pollenadói: ’Indigo Gem’, ’Tundra’, ’Aurora’, ’Borealis’.
Aurora (2012): bokra 120-180 cm magas, feltörő, kompakt. Nagyobb gyümölcsű (1,9-2,1 g), megnyúlt alakú, édes. Könnyen szüretelhető. Kézzel és géppel is betakarítható. Gyümölcse érés során nem hullik. Hozama: 5-6 kg/bokor. Pollenadói: ’Indigo Gem’, ’Tundra’, ’Borealis’, ’Honeybee’.
Orosz fajták
Bakczarskaja Jubilejnaja (2005): bokra 150 cm magas és 120 cm széles. Középerős növekedésű, közepes elágazódási képességű. Gyümölcse nagy (1,4 g), 16-17 oBrix, megnyúlt alakú, enyhén savanykás, jó ízű, jól szüretelhető. Kézi és gépi betakarításra is alkalmas. Hozama: 3-5 kg/bokor. Pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Strezewczanka’, ’Vostorg’, ’Bakczarskij Velikan’.
Bakczarskij Velikan (2005): 190 cm magas és 130 cm széles a bokra. Középerős növekedésű, elterülő, laza ágrendszerű. Gyümölcse nagy (1,8 g), 16-18 oBrix, megnyúlt aszimmetrikus alakú, húsa puha, savanykás-édes, jó ízű. Jól szüretelhető, jól szállítható. Kézi és gépi betakarításra is alkalmas. Hozama: 2,5-4,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Jugana’, ’Docz Velikana’, ’Strezewczanka’, ’Vostorg’.
Czulymskaja (2005): bokra 140 cm magas és 120 cm széles. Középerős növekedésű. Gyümölcse középnagy-nagy (1,2-1,6 g), 16-17 oBrix. Enyhén savanykás, jó ízű, jól szállítható. Gépi betakarításra is alkalmas. Hozama: 3-6 kg/bokor. Pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Strezewczanka’, ’Vostorg’, ’Bakczarskij Velikan’.
Docz’ Velikana (2009): bokra 180 cm magas, 130 cm széles, erős növekedésű. Nagyméretű (1,8-2,5 g), 16 oBrix, édes gyümölcsei jól szállíthatók. „Desszert” fajta. Kézzel és géppel is betakarítható. Hozama: 3-5 kg/bokor. Pollenadói:’Strezewczanka’, ’Vostorg’, ’Bakczarskij Velikan’.
Gordost’ Bakczaara (2007): bokra 160 cm magas, 120 cm széles, kompakt. Gyümölcse 1,3 g tömegű, 16-17 oBrix, édes-savas ízű, jól szállítható. „Desszert” fajta. Kézzel és géppel is betakarítható. Hozama: 3 kg/bokor. Pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Strezewczanka’, ’Vostorg’, ’Bakczarskij Velikan’.
Jugana (2010): bokra 150 cm magas, 190 cm széles, középerős növekedésű. Gyümölcseinek tömege 1,4-1,9 g, 19,5 oBrix, közepes húskeménységű. Kiváló ízű „desszert” fajta. Hozama: 3,5-6,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Strezewczanka’, ’Vostorg’, ’Bakczarskij Velikan’.
Strezewczanka (2012): erős növekedésű (180 cm magas, 150-180 cm széles), laza bokrú fajta. Nagy gyümölcsű (1,8-2,7 g), 13,5 oBrix, enyhén savas ízű, közepes húskeménységű. Kézzel és géppel is betakarítható. Hozama: 2,5-4,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Jugana’, ’Vostorg’, ’Bakczarskij Velikan’.
Vostorg (2012): erős növekedésű, 180 cm magas, 180 cm széles bokra. Nagy gyümölcsű (1,6-2,8 g), 17 oBrix, édes-savas, harmonikus ízű. Kézzel és géppel is betakarítható. Jól szállítható. Hozama: 2,5-5,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Jugana’, ’Strezewczanka’, ’Bakczarskij Velikan’.
Morena (1995): bokra 150 cm magas, 120 cm széles, feltörő habitusú. Nagy gyümölcsű (1,7 g), 14 oBrix, édes-savas ízű, nem kesernyés. Kézzel és géppel is betakarítható. Hozama: 2-2,5 kg/bokor. Pollenadói: ’Leningradskij Velikan’, ’Nymfa’, ’Honebee’.
Nymfa (1998): bokra 150 cm magas, 120 cm széles, középerős növekedésű. Középnagy gyümölcsű (1,2 g), 16-17 oBrix, nagyon édes ízű. Kézzel és géppel is betakarítható. Hozama: 2 kg/bokor. Pollenadói: ’ Leningradskij Velikan’, ’Morena’, ’Honebee’.
Leningradskij Velikan: nagyméretű (170 cm magas, 140 cm széles) bokra erős növekedésű. Gyümölcsei nagyok (1,4-2,0 g), 15 oBrix, aromásak, kiváló ízűek. Kézzel és géppel is betakarítható. Hozama: 2,5-5 kg/bokor. Pollenadói: ’Morena’, ’Nymfa’, ’Honebee’.
Tomichka (Blue Belle) (1987): középerős növekedésű, bokra 150 cm magas, 140 cm széles. Kis gyümölcsű (1 g), 16-17 oBrix, édes-savas ízű, nagyon aromás. Hozama: 2,6 kg/bokor. Társításnál pollenadói: ’Docz Velikana’, ’Bakczarskij Velikan’.
