Csaknem tíz év szünet után újra indul az agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Juhász Csabát, a kar dékánhelyettesét az újraindítás okairól, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük.
Mikor szűnt meg a képzés?
Korábban 1993 és 2011 között szerepelt agrármérnök tanár szak a debreceni agrárkar kínálatában. Azokban az években összesen 477-en szerezték meg a tanári végzettséget. Nappali tagozaton 194, míg levelező tagozaton 283 hallgató szerzett mérnöktanári diplomát. Az utolsó hallgatók 2011-ben tettek mérnöktanári záróvizsgát.
Mi okból szűnt meg?
A képzés az ötéves osztatlan agrármérnök szakhoz kötődő választható szakirányként működött. Mivel a bolognai folyamatban az osztatlan agrármérnök szak megszűnt, a korábbi képzést nem lehetett tovább folytatni. Ismételt akkreditáció pedig abban az időszakban nem történt.
Juhász Csaba, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánhelyettese
Most mi indokolta az „újraélesztését”?
Az agrármérnök tanár szak iránt folyamatos érdeklődés volt tapasztalható, elsősorban a Debreceni Egyetem beiskolázási körzeteiből. Úgy gondoltuk, hogy mivel az egyetemünk integrált, agrárképzésünk multifunkciós jellegéből következően minden feltétel adott a képzés újraindításához. A közoktatás igénye a jól képzett tanárok iránt szintén elősegítette elképzeléseinket. Erőfeszítéseinket támogatta egy sikeres EFOP pályázat is. A „Kooperatív képzések és oktatási innováció a szakmai tanárképzésben Kelet-Magyarországon (KOSZT)” című projektünk általános célja a felsőoktatásban való részvétel és végzettségi szint növelése a Kelet-Magyarországi régióban kooperatív képzések és oktatási innováció megvalósításával a mérnökpedagógia és szaktanár képzések területén.
Hány éves képzésről van szó?
Sikeres akkreditáció után a 2018/2019-es tanévtől kezdődően az agrármérnök tanár szak két szakirányát (mezőgazdaság, élelmiszer) indítjuk két- vagy négy féléves, levelező képzési formában. A négyféléves, 120 kreditből álló képzést mezőgazdasági képzési területen szerzett BSc diplomával rendelkezők választhatják, a kétféléves, 60 kredites formát pedig azok, akik ötéves osztatlan vagy mesterképzésben vettek részt korábban. A képzés mind államilag támogatott, mind költségtérítéses formában meghirdetésre került.
Jellemzően milyen tárgyakra épül?
A kétféléves formában döntően pedagógiai és pszichológiai tárgyakra épül szakmai módszertannal kiegészítve, míg a hosszabb idejű képzés keretében mindezek mellett mezőgazdaság- és élelmiszertudományhoz kapcsolódó tárgyakat is oktatunk. Egyedi sajátossága a debreceni képzésnek, hogy a gyakorlatok egy részét is a Debreceni Egyetem keretei között végezhetik a tanárjelöltek, a Balásházy János Gyakorló Középiskola és Kollégium élelmiszer-, illetve mezőgazdasági szakmacsoportjában. A képzés keretében a Debreceni Egyetem jól képzett szakemberei, különböző karokról érkezve (Bölcsészettudományi, Gazdaságtudományi, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) oktatják a hallgatókat. Törekszünk az újfajta, elektronikus tananyagok és eszközök használatára, sőt a hallgatókat szeretnénk – a Neveléstudományi Doktori Program szakmai együttműködésével – kutatási programokba is bevonni. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar saját fiatal oktatóit is támogatja abban, hogy elvégezzék az agrármérnök tanári szakot.
Ismereteik szerint, mely területeken lehet ezzel a végzettséggel elhelyezkedni?
A jelentkezők többsége középiskolai tanár, számukra kiváló lehetőség ez az életpályamodellben történő előrelépésre. Rendkívül fontos szerepük van ugyanakkor az agrármérnök tanároknak a felnőttoktatásban is, a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók képzésében, átképzésében az elmaradott régiókban. Az egyre jelentősebb duális képzési formában a mérnöktanár szak a munkarőpiaci szereplők számára is perspektívát jelent.
