A webGN után jöhet a nitrát adatszolgáltatás, amit jogilag az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szabályoz, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szól, megszabva az ehhez szükséges cselekvési programot, adatszolgáltatást és nyilvántartás rendjét.
A rendelet hatálya pedig kiterjed mindazon gazdálkodókra, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak és/vagy nitrátérzékeny területen belül és kívül mindenkire, aki háztartási igényeket meghaladó mértékben állattartást végez. (Háztartási igényt meghaladó az állattartás akkor, ha az 5 számosállat/ingatlan, illetve baromfi esetén a 3 számosállat/ingatlan mértéket meghaladja. /Ha tovább kérdeznének, a számosállat fogalmát, számítását itt nézhetik meg: KSH/)
Az ide sorolt gazdálkodók a részletes szabályokat a rendeletben olvashatják, illetve a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait is be kell, hogy tartsák. Erről pedig a naptári évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást kell vezetniük a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak töltésével.
Ezen kívül kötelesek adatot szolgáltatni ezekről a naptári évet követő március 31-ig ÁNYK-n keresztül a nitrát adatlap beküldésével.
Honnan tudhatja, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodik?
Azt, hogy saját földje nitrátérzékenynek minősül-e, legegyszerűbben a MePAR böngészőben tudja kideríteni, ahol a naprakész blokkadatlapok azt is tartalmazzák, hogy a terület melyik kijelölési kategóriába esik.
Az állattartó telepek esetén az alábbi feltételeknek megfelelő létesítmény területe számít nitrátérzékenynek: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek (40 000 férőhely baromfi, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertés, 750 férőhely anyakoca), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, továbbá a nagy létszámú állattartó telepek (30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske, vagy 100 sertés, vagy 2000 broiler baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi [tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.] vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók, illetve a trágyafeldolgozás területe.
Mit kell tehát bejelenteni?
Ha állattartó teleppel rendelkezik, akkor annak az adatait, benne az állatok éves átlagos létszámával és a keletkezett trágyára vonatkozó adatokkal. Ezután kell nyilatkozni a keletkezett trágya feldolgozásáról. Ha van trágyatároló, akkor arról a következő lapokon külön a hígtrágya és külön az istállótrágya vonatkozásában. Majd a legeltetéssel hasznosított területekről kell adatokat megadni, úgy mint: település, helyrajzi szám, legeltetett terület nagysága, a legelő állatok faja, száma, legelőn töltött ideje. Állattartó gazdálkodóknak KÜJ számmal is kell rendelkeznie a beadáskor. (KÜJ = Környezetvédelmi Ügyfél Jel). Valamint, ha ennyi szám, meg azonosító még nem lenne elég, akkor az állattartó telepnek TH-KTJ (Telephelyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel) számmal, a telepen belüli, eltérő kialakítású (eltérő műszaki védelemmel rendelkező) trágyatárolóknak pedig külön EH-KTJ számmal kell rendelkeznie. Ja, és persze a bejelentés megtételéhez kell az MVH regisztrációs szám is.
Ezen kívül, ha nincs állattartás, a növénytermesztő gazdáknak az utolsó két lapon kell lejelentenie a trágyakijuttatás adatait, szervestrágya és műtrágya esetén is nitrogén hatóanyagra számítva. Majd nyilatkoznia kell a “trágyabizniszről”. Magyarul minden eladott vagy átvett trágyamennyiséget is le kell jelenteni. Ha nem történt trágya, műtrágya kijuttatás, akkor is kell jelentést leadni, csak nullát kell értelemszerűen írni a mennyiséghez.
Milyen szankciók lehetnek mulasztás esetén?
A Nitrát Adatlap esetében, amennyiben az ügyfél felszólítást kap a Hatóságtól, hogy nem teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét határidőben, akkor lehetőség van a határidő letelte után is elektronikusan eleget tenni ezen kötelezettségének (nem biztos, hogy érdemes megvárni ezt a felszólítást!).
Küldjük be időben a nitrát adatlapot – az adatszolgáltatási bírság 10 000-100 000 forint közötti összeg lehet (ez a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függ); számoljuk át többször a nitrogén hatóanyag mennyiségét, a pontatlanság/elszámolás súlyos összegekbe kerülhet: a nitrátszennyezési bírság 50 000-500 000 forintra rúghat.
Bizonyosodjunk meg arról, hogy a legutolsó talajvizsgálati eredményünk 5 évnél nem régebbi – ha nem rendelkezünk ilyennel, végeztessük el időben, a vizsgálati jegyzőkönyvet pedig a következő talajvizsgálatig őrizzük meg!