Egy holland cég próbálja a 21. századba „repíteni” a mezőgazdaságot. De készen áll a világ a mesterséges intelligenciával felvértezett tehenekre?
Nincs idő ezen töprengeni, mert a pillanat elérkezett, hála egy holland cégnek, amely két technológiát – a mozgásérzékelőket és a mesterséges intelligenciát – egyesített azzal a céllal, hogy a 21. századba vezesse a baromfiudvart.
A Connecterra társaság az IDA rendszerét, vagyis az „Intelligens tejtermelői asszisztenst” az Egyesült Államokba is elhozta, miután több éven át kísérleti jelleggel Európában is kipróbálta.
Az IDA egy, a tehén nyakára erősített mozgásérzékelő eszközt használ, amely a tehén mozgását továbbítja egy mesterséges intelligencia által vezérelt programnak. Az érzékelő adatai, ha többször összehangolják a valós viselkedéssel, végül lehetővé teszik az IDA számára, hogy pusztán az adatok alapján megmondja, mikor kérődzik, fekszik, sétál, iszik vagy eszik a tehén.
Ezek a mutatók előre jelzik, hogy egy adott tehén beteg-e, kevésbé termékeny-e, vagy készen áll-e a szaporodásra – figyelmeztetve a gazdát a viselkedésben bekövetkező változásokra, amelyek egyébként könnyen elkerülnék a figyelmét.
Egyszerűen lehetetlen lenne számunkra minden egyes állatot egyedileg nyomon követni
– mondta Richard Watson, az első négy amerikai gazdálkodó egyike, aki az IDA-t használja, amióta decemberben kereskedelmi forgalomba került.
Watson, aki a Georgia állambeli Waynesboróban található Seven Oaks Dairy tulajdonosa, úgy véli, hogy ha egy számítógép azonosítaná, hogy 2000 darabos állományában mely tehenek szorulnak figyelemre, az akár 10 százalékkal is javíthatná a gazdaság termelékenységét, ami több százezer dollárt jelentene a családja számára.
Kiderült, hogy a gazdák által használt technológia sok tekintetben valóban elavult.
Ha be tudjuk bizonyítani, hogy ezek az előnyök léteznek ennek a technológiának a használatából, úgy gondolom, hogy az IDA elfogadása a gazdálkodási rendszerek széles körében, különösen a nagy gazdálkodási rendszerekben, nem lenne kérdéses
– mondta Yasir Khokhar, a Connecterra alapítója és vezérigazgatója.
A tejtermelés csak az egyik olyan iparág, amely profitál a mesterséges intelligenciából, amelyet olyan különböző területeken alkalmaznak, mint az újságírás, a gyártás vagy az önvezető autók. A mezőgazdaságban a mesterséges intelligenciát arra fejlesztik ki, hogy drónfelvételek segítségével megbecsüljék a termés egészségi állapotát, és a gyomirtót a sorok között is ki tudják szűrni.
Yasir Khokhar, a Microsoft volt alkalmazottja, a Connecterra alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy az ötletet az Amszterdamtól délre fekvő tejgazdaságban töltött idő inspirálta. – Kiderült, hogy a gazdák által használt technológia sok tekintetben valóban elavult – mutatott rá. – Ami rendelkezésre áll, azt nagyon nehézkes használni, pedig a mezőgazdaság egyike azoknak a területeknek, amelyeknek égető szükségük van a technológiára.
Az IDA alapját a Google nyílt forráskódú TensorFlow programozási keretrendszere képezi, amely számos tudományágban segítette a mesterséges intelligencia elterjedését. Ez egy olyan nyelv, amely az általánosan használt Python kódra épül, és segít összekapcsolni a szövegből, képekből, hangból vagy érzékelőkből származó adatokat a neurális hálózatokkal – a számítógépek tanulását segítő algoritmusokkal. A nyelvet már több milliószor töltötték le, és körülbelül 1400 ember járul hozzá a kódhoz, akik közül csak 400-an dolgoznak a Google-nál – árulta el Sandeep Gupta termékmenedzser.
Szemmel tartva a teheneket
Szerinte a TensorFlow-t olyan emberek is használhatják, akiknek csak középiskolai szintű matematikai és némi programozási ismeretük van.
Tovább haladunk ezen az úton, hogy egyre könnyebbé és könnyebben használhatóvá tegyük
– magyarázta Gupta.
A Google szóvivője, Justin Burr szerint a TensorFlow-t a NASA tudósainak a Kepler-teleszkóp segítségével történő bolygókereséstől kezdve az Amazonas menti törzseknek az illegális erdőirtás hangjainak észleléséhez nyújtott segítségig mindenre használták már.
A Google reméli, hogy a felhasználók adaptálják a nyílt forráskódot, hogy új alkalmazásokat fedezzenek fel, amelyeket a vállalat egy nap a saját üzletében is felhasználhat.
A szenzorok mesterséges intelligencia nélkül is segítenek a gazdáknak a csordáik nyomon követésében. Mary Mackinson Faber, az Illinois állambeli Pontiac közelében lévő Mackinson tejgazdaság ötödik generációs gazdálkodója elmondta, hogy az ír Moocall cég által kifejlesztett, a tehén farkára erősített eszköz SMS-t küld neki, amikor a tehén készen áll a szülésre, így ő ott tud lenni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy semmi baj nem történik. A Moocall nem használ mesterséges intelligenciát – egyszerűen csak üzenetet küld, amikor a farban a gerinc-összehúzódások egy bizonyos küszöbértéket túllépnek.
Bár „nagyszerű eszköznek” nevezte, elmondása szerint emberi intuícióra van szükség ahhoz, hogy azt tegyék, ami a legjobb az állatoknak.
Vannak bizonyos feladatok, amelyekben segíthet, és segíthet nekünk, de nem hiszem, hogy valaha is helyettesíteni fogja az embert.
Forrás: https://www.cbc.ca/news/science/cows-artificial-intelligence-1.4618981
