Az élelmiszer- és mezőgazdasági termékek globális kereskedelme az elmúlt 20 évben több mint kétszeresére emelkedett.
Ez derül ki az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legutóbbi, a mezőgazdasági világpiaci helyzetről készített jelentéséből (SOCO 2020). Eszerint a 2018-ban forgalmazott áruk értéke körülbelül 1,289 milliárd eurónak felelt meg; 1995-ben ez ennek kevesebb mint a fele volt.
A fejlődő és a feltörekvő országok exportja, amely a jelentés szerint mára a teljes volumen harmadát teszi ki, egyre fontosabbá válik. A FAO szerint az alapul szolgáló struktúrák, értékesítési láncok egyre globálisabbá válnak. A jelentés szerint a globális élelmiszer- és mezőgazdasági termékek exportjának körülbelül egyharmada a globális értéklánc része. Ezen mezőgazdasági vagy élelmiszeripari árucikkek mindegyike legalább két országhatárt átlép a szállítás során.
A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak. Ezek a folyamatok a termelőket világszerte összekapcsolják a kereskedőkkel és a fogyasztókkal, a piacok és az áruk forgalmazásának szabadabbá válása révén.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató Dr. Qu Dongyu szerint világszerte minden közösség támaszkodhat a piacokra, és a globális élelmiszer-kereskedelem szerves részévé vállhat. A különböző helyeken megjelenő járványok, a sáskajárás, vagy akár az afrikai sertéspestis vagy akár az éghajlatváltozás súlyos zavarai miatt ez minden eddiginél fontosabb – számolt be a német agrársajtó. A FAO főigazgatója szerint a globális értékláncok megkönnyítik a fejlődő országok beilleszkedését a világpiacra.
Az élelmiszerpiacok közötti szorosabb kapcsolat a fenntarthatóbb termelési modellek elterjedésének egyik fontos módja is. A FAO szerint azonban a kis méretű gazdálkodási struktúrák gyakran nem profitálnak a globális fejleményekből. Még annak a kockázata is fennáll, hogy a legkisebb előállítókat, gyártók nem tudnak bekapcsolódni a világpiaci folyamtokba minőségi vagy biztonsági követelményeknek való nem teljes megfelelés miatt. Ezért világszerte a kistermelők integrációjára irányuló erőfeszítéseket kell jelentősen növelni, a vidéki területek jövedelmének és az élelmezésbiztonság garantálása érdekében – mondta Qu Dongyu.
