Az agri benchmark Cash Crop Network nemzetközi hálózat éves konferenciájára az idén Magyarországon, Budapesten került sor. Az agrárközgazdászokat, szaktanácsadókat, termelőket és kutatókat tömörítő szakértői közösség célja, hogy egységes módszertan alapján összehasonlítsa a világ különböző régióiban alkalmazott szántóföldi növénytermesztési gyakorlatok gazdasági és technológiai teljesítményét, valamint teret adjon a gyakorlati alapú tapasztalatcserének. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) közreműködésével szervezett rendezvényen összesen 14 ország 40 szakértője vett részt.
Az egyhetes konferencián a globális terménypiacok aktualitásai mellett többek között szó esett a műtrágyapiac kilátásairól, a búza-, a repce-, a cukorrépa-, a kukorica-, valamint a szójatermelési rendszerek versenyképességéről, a tipikus üzemek 2025. évi eredményeiről, a technológiai innovációk és a regeneratív gazdálkodás ökonómiai hatásairól is.
Magyar tapasztalatok a nemzetközi közönség előtt
A „magyar nap” keretében a résztvevők átfogó képet kaptak a hazai agrárium fejlődéséről, a magyarországi szántóföldi növénytermesztés aktuális helyzetéről és a klímaadaptáció egyre növekvő jelentőségéről. Az AKI szakértői mellett az értéklánc meghatározó magyarországi szereplői, a vetőmag-, takarmány-, olajmag- és bioüzemanyag-ágazatok képviselői is megosztották gondolataikat.
A programot a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári intézetének látogatása tette teljessé, ahol a résztvevők gyakorlatias betekintést kaptak az intézet növénynemesítési és klímaadaptációs munkájába.
A klímaadaptáció több mint öntözés
A rendezvény egyik kiemelt eseménye a Global Forum volt, amelynek keretében a konferencia a hazai szakmai közönség számára is megnyílt. A fórum központi témája a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az időjárási kockázatok kezelése és a vízgazdálkodás szerepe volt.
A nemzetközi előadások és a szakmai eszmecserék rámutattak arra, hogy a termelés kockázatának csökkentésében – legyen szó a hozam vagy a jövedelem bizonytalanságáról – felértékelődik az öntözés, a vízgazdálkodás, az agrárkárenyhítési rendszerek, a biztosítási és egyéb kockázatkezelési eszközök, valamint a szakpolitikai ösztönzők összehangolt alkalmazása.
A fórum egyik fő üzenete, hogy a mezőgazdasági üzemek rezilienciája nem kizárólag az öntözésen múlik. Legalább ilyen fontos a talajok vízmegtartó képességének javítása is, valamint a megfelelő vetésszerkezet és vetésforgó kialakítása, a precíziós döntéstámogatási rendszerek alkalmazása, illetve a termelési rendszerek diverzifikálása.
Gyakorlati példák a magyar gazdaságokból
A konferenciát kétnapos szakmai tanulmányút zárta, amelynek során a résztvevők dél- és kelet-magyarországi gazdaságokban ismerhettek meg gyakorlati klímaadaptációs megoldásokat. A farmlátogatásokon az öntözés, a forgatás nélküli talajművelés, a precíziós gazdálkodás, a vízmegőrzés és a termelési kockázatok mérséklése állt a középpontban.
A résztvevők számára világossá vált, hogy az éppen zajló klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem egyszeri beruházás, hanem folyamatos döntések, fejlesztések és szemléletváltás eredménye.
A tudásmegosztás erősíti a versenyképességet
Az AKI számára a rendezvény fontos lehetőséget biztosított arra, hogy a magyarországi növénytermesztés aktuális helyzetét nemzetközi szakmai közegben mutassa be, egyúttal erősítse a tudásmegosztást a kutatók, a gazdálkodók, az ágazati szereplők, valamint a döntéshozók között.
A budapesti agri benchmark konferencia egyik tanulsága, hogy a helyi gyakorlati tapasztalatok és a nemzetközi tudáscsere együtt segíthetik a versenyképesebb, fenntarthatóbb és ellenállóbb szántóföldi növénytermesztés fejlődését.
Képek: AKI.
