A nyári betakarítás értékelése az elmúlt gazdasági év tükrében, – valamint előretekintés az előttünk álló őszi vetésekre

7 tonnás malmi búza betakarítása Fejér megyében, 2019. július
(Fotó: Zsár Ernő Tamás)

Az időjárás előző év őszén ismét sok fejtörést okozott a gazdálkodóknak. A repcék zöme augusztus végén magágyba került, s számos térségben szinte rendelésre érkezett a csapadék vetés után. Ám súlyosbító tényezőt jelentett az esővíz mennyisége és intenzitása, amely így kárt tett a vetésekben. Dombos területeken elhordta a vetés felszínét a víz, másutt pedig cserepesre száradt utána a korábban morzsásra művelt magágy felszíne. Egyes gazdálkodóknak újra kellett vetni emiatt a repcetáblák egy részét. A rögösebb magágyat nem tudta elmosni az esővíz, és nem alakult ki a csíranövény számára áthatolhatatlan kéreg a felszínen. Jó időzítéssel a 80-100 mm csapadék hullását követően is lehetett jó minőségben repcét vetni. A korán kikelt és jól erősödő állományokat akár kétszeri regulátoros kezeléssel kellett támogatni, amely többletköltséggel járt a gazdálkodónak. Az ország keleti részében a vetés utáni csapadékhullást hiába várták, hiányosan kelt a repce, egy részét ki kellett tárcsázni.

Az ősz további része is rendkívül száraz volt. A napraforgó aratást követően a tarlóhántás, tápanyag-visszapótlás és gyökérágykészítés gyors ütemben haladhatott, azonban a magágyak minősége sokhelyütt gyalázatos maradt. A kalászosok szeptember második és október első felében történő vetése után nem jött kelesztő égi áldás, így az állományok foltokban, heterogénen keltek csak ki. Tudtuk, rekordtermésre már nem számíthatunk 2019 nyarán, s arról még fogalmunk sem volt, hogy a téli időszak és a tavasz első fele is száraz marad.

A február végi nitrogén-fejtrágyázáskor a mélyen fekvő területek is minden gond nélkül járhatóak voltak a gépekkel, amely nagy aggodalomra adott okot. „Normális csapadékú tél után ide nem tudnánk rámenni…” Reménykedve szórtuk ki a műtrágyát, végeztük el az első növényvédő szeres kezeléseket és már azt tervezgettük, elhagyjuk a többit, nem áldozunk többet az állományokra. Április utolsó napjaiban végül megjött a várva várt csapadék. Oly módon, hogy közel egy hónap alatt 150 mm hullott le számos térségben. S megint a „szerencsejátékosok” és a „Pató Pál urak” jártak jól, mert a későn vetett, fejlődésben elmaradott gabonákat érte utol igazán a májusi csapadék, a korai, jól fejlett gabonákon már csak szépíteni tudott.

Elmaradtak a rekordtermések

A terméseredményekben országszerte megmutatkozott a mögöttünk hagyott szeszélyes időjárású gazdasági év. Az őszi árpa országos termésátlaga nem érte el az 5,5 tonnát. A felvásárlási ár 40 és 45 ezer forint között mozgott a betakarítási időszakban.

Az őszi káposztarepce igen nagy csalódást okozott, mert az ősszel jól kikelt, intenzíven fejlődő, tápanyaggal megtámogatott és károsítóktól maradéktalanul megvédett állományok is messze várakozás alatt teljesítettek. Az országos átlag 2,95 t/ha volt. Fejér megyében 3,45 tonna termett átlagosan, ez megfelel a saját gazdaságom és az általam szaktanácsolt nagygazdaság termésátlagával is. Ez azonban a ráfordítást még 115 ezer forintos felvásárlási árral sem fedezi.

Őszi búza országos átlaga 5,26 t/ha, amelyet a keleti megyék az 5 tonna alatti termésátlagaikkal rontottak le. Azokban a megyékben tavaly nyártól kezdve nem hullott említésre méltó csapadék. A felvásárlási árat tekintve aratásakor 48-51 forintot ígértek minőségtől függően a búzáért. Az esős május okán előtérbe került a „toxinkérdés” is. Hanyag agrotechnikával és növényvédelemmel nem lehetséges étkezési, sok esetben takarmány búza előállítása sem. Kukorica elővetemény után, forgatás nélküli alapművelést követően vetett búza, egyszeri vagy kétszeri gombaölő szeres kezeléssel 5000 körüli toxin mérőszámot mutatott búzában. Az étkezési búzánál a megengedett határérték 1200, a takarmánynál 2000.

Gondolatok a magágy-előkészítés körül

Az előretekintésre joggal mondhatjuk, nehéz okosan dönteni, mivel láttuk, a gondosan előkészített repcemagágy is jelenthet hátrányt, ha elviszi a lezúduló csapadék, ezen túlmenően a korai vetésű búza sem mindig előnyös, ha késve érkezik a tavaszi csapadék. Mindazonáltal a gondos gazda igyekszik minden magától telhetőt megtenni. A betakarítás befejezése után hullott annyi csapadék, hogy a repce vetőszántásokat jó minőségben el lehessen kezdeni. Joggal vetődik fel a kérdés, „mi van, ha még nem végeztünk a tarlóhántással?” A hántás valóban fontos, azonban a jó minőségű gyökérágy készítése még annál is fontosabb – főként repcénél. Az ekék dolgoznak, a hektárok fogynak, így van esély jó helyre tenni a repcemagot. Kalászosok tekintetében meghatározó, mennyi időt és energiát fordítunk a gyökér- és magágy előkészítésére, mivel a tavalyi év ismét bebizonyította, akár 1-1,5 tonna termés is elmehet, ha nem megfelelő körülmények közé kerül a mag (és nem hullik rá hónapokig csapadék). Napraforgó lekerülés után előnyt jelenthet a száraprító henger használata, majd a tápanyagkijuttatás. A műtrágyát nehézkultivátorral dolgozzuk be, amely után még egy magágykészítő eljárás szükséges még akkor is, ha a vetőgép felszerelt magágykészítő egységgel. A fajtaválasztás és a tőszám kérdése minden térség és gazdaság saját tapasztalatán alapul, ebben nem szabad általános következtetéseket levonni.