Tegnap került sor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Vidékfejlesztési Program 2021-22" című online szakmai rendezvényére. Az eseményen beszámoltak a Közös Agrárpolitika jövőjéről, a Vidékfejlesztési Program keretében az átmeneti időszak alatt megnyíló pályázati lehetőségekről, illetve szakértők válaszoltak az előadások alatt írásban feltett kérdésekre.
Velkei József (elnök, NAK Pest megyei és Fővárosi Szervezete) után a Közös Agrárpolitika jövőjéről Jakab István (az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke) tartott fél órás beszámolót, melyben részletesen kiemelte aggályait a ’Green Deal’ és a ’Farm to Fork’ kapcsán. Nehezményezte, hogy a zöld megállapodás tárgyalásának kezdetén, két évvel ezelőtt az EP mezőgazdasági bizottsága nem kapcsolódhatott be, és nem csak konzultációs lehetőséget nem kaptak pont a mezőgazdasági ágazatot képviselő szervezetek a leginkább őket érintő irányelvek meghatározásánál, hanem a tárgyalásokra a mezőgazdasági biztost sem hívták meg.
Pedig ez pont egy olyan téma, ami kapcsán, ha a gazdatársadalom nem hangoztatja saját hangját, hatalmas hátrányba fog kerülni. Elmondta azt is, hogy az EU részéről semmilyen hatástanulmány nem készült a Green Deal és a Farm to Fork meghirdetését megelőzően, pedig a következő KAP-ban ezek szempontjait helyezik majd előtérbe. Kiemelte azt is, hogy melyek azok a pontok, amelyek különösen rosszul érinthetik a magyar gazdálkodókat. Többek között ide sorolható a 2030-ig előirányzott 50%-os növényvédő szer felhasználás és 20%-os műtrágya felhasználás csökkentése.
Túlzó aránynak tekinti azt is, hogy a megállapodás tervezete szerint EU szinten 25%-ra kellene növelni az ökológiai gazdaságok arányát a következő kilenc évben, amihez felhozta, hogy az EU gazdaságainak jelenleg 8%-a ÖKO terület, hazai viszonylatban pedig 3,9 %-nál tartunk, tehát abszurd az elvárás üteme. A legnagyobb gondnak azonban azt tartja, hogy ezek a szigorú előirányzatok a harmadik országokra nem vonatkoznak, az onnan érkező élelmiszereket gyakorlatilag semmilyen előírás nem köti és ebből adódik az, hogy a fenti célkitűzések az unióban gazdálkodókat versenyhátrányba teszik.
Jakab István szerint ebben a helyzetben lehet előnyösnek is tekinteni azt, hogy amíg az Európai Parlament, Bizottság és Tanács nem döntött a következő hét éves ciklusról, addig 2021-22-re átmeneti időszakot hirdettek. Mindez ugyanis annyit jelent, hogy már az új forrásokat költjük, de a régi eljárás szerint. Az új támogatási rendszerről annyit mondott felszólalásában, hogy 2023. január 1-től lép életbe és várhatóan a területalapú támogatások nem csökkennek majd. Viszont biztosan csökkenteni kell majd a növényvédő szerek felhasználást, de reményei szerint nem akkora mértékben, mint az az előirányzatban jelenleg szerepel.
Kiemelte, hogy nyilván „nekünk is az a célunk, hogy a természetet és környezetet védve egészséges élelmiszert állítsunk elő, de az összes klímamódosító negatív hatást nem lehet kizárólag a mezőgazdaságra húzni, miközben az esőerdőket változatlanul irtják tovább”.
Az átmeneti időszak forrásaira térve elmondta, hogy erre a két évre 1500 milliárd forint áll rendelkezésre, melyeket fejlesztésre fordíthatnak a gazdálkodók.
Dr. Viski József (vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium) szerint ez a „pénzeső” a Magyar Kormány hozzáállásának köszönhető nagy részben, hiszen ez év januárjában az átmeneti időszakra hivatkozva a társfinanszírozást az előző ciklusban érvényes 17%-ról a megadható maximum 80%-ra emelték. Így értük el azt, hogy erre a két évre az elmúlt ciklus hét événél több forrást kaphat az ágazat. A Jakab István által már említett régi eljárásokat részletezte a helyettes államtitkár annyiban, hogy a kiírásra kerülő VP pályázatokban ezek miatt benne maradnak az 50%-os mezőgazdasági árbevételre, az STÉ méretekre és a foglalkoztatási bázisra vonatkozó elvárások.
Levezette, hogy a projektmenedzsment nagyobb szerepet fog kapni a következő időszakban, hiszen a most kiírásra kerülő támogatások megvalósítása 2025-ig be kell, hogy fejeződjön. Ehhez hozzá járul a gyorsabb elbírálás is, mert mint mondta, mostanra beletanultak a rendszerbe, így nem fordulhat elő, hogy az előző ciklushoz hasonlóan 1-1,5 évig tartson egy-egy pályázat elbírálása. A beruházási pályázatok esetén most 5-6 hónap alatt szeretnének döntést hozni.
Végigsorolta a korábbiakban már ismertetett várható kiírásokat, amely a következő két-három hónapban mintegy 900 milliárd forintnyi keretösszeget fog jelenteni összesen. Végezetül arra kérte a termelőket és a pályázatírókat, hogy ne kapkodjanak a beadásokkal, hiszen most nem lesz forráshiány miatti lezárás. Inkább alaposan kidolgozott pályázatokat adjanak be, mert kevesebb hiánypótlással gyorsabban halad azok elbírálása is.
