2020-ban az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9 százalékkal elmaradt az előző évitől, és 338 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. A fizetett alkalmazottak száma az évtized első felében még nőtt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a mérséklődő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltotta fel.
2017 óta azonban lassú csökkenés figyelhető meg ebben a körben is. 2010 óta a munkaerő-ráfordítás közel negyedével visszaesett hazánkban, míg az Európai Unióban 16 százalékkal csökkent.
Az éves munkaerőegység jól használható a mezőgazdasági munka szerkezetének vizsgálatára, azonban nem alkalmas a nemzetgazdaság más ágakkal való összehasonlítására, ugyanis a munka mennyisége és nem a munkát végzők száma kerül elszámolásra. Munkaerő-ráfordításként a kiegészítő tevékenységként végzett mezőgazdasági munkával is elszámol, azaz a nem mezőgazdasági főtevékenységű foglalkoztatottak mezőgazdasági munkáját is figyelembe veszi.
A más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlításra a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedő munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika szolgál. Azonban a lakossági munkaerő-felmérés sajátossága, hogy csak részben, az intézményi munkaügyi statisztika pedig egyáltalán nem számol az egyéni gazdaságokban végzett mezőgazdasági tevékenységgel – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2020 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.
2020-ban a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,6 százaléka, 214 ezer fő dolgozott, ami lényegében megegyezik az előző évivel. Az intézményi munkaügyi statisztika előzetes adatai szerint 70,5 ezren álltak alkalmazásban a mezőgazdaságban, ami 3,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
