Határszemle

Késve ugyan, de megérkezett a mocskospajor

Agrofórum Online

A szokásosnál kicsit később, de az idén is megjelentek a mocskospajor kártételének tünetei a kapás növényeikben.

A hűvös tavaszi időjárás, a lassan melegedő talajok miatt ennél a kártevőnél is tapasztalhattuk azt az időbeni csúszást, amit a legtöbb rovarkártevőnél is láthattunk. Mostanra a legtöbb kukorica, napraforgó, sőt még a cukorrépa is kinőtt a veszélyes fejlettségi állapottól, de a valamilyen ok miatt késve, vagy újravetett állományok jelenleg is veszélyben vannak. Én most egy erős nyúlkár miatt kiművelt napraforgó után, kukoricával újravetett területen találtam meg kártétételt.

1. kép A mocskospajor

A mocskospajor (1. kép) a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvája, amely szinte minden szántóföldi növényünket képes károsítani. Hernyó alakban telel át, az első nemzedék lepkéje általában május végén-június elején repül, de ez most, az időjárási körülmények alakulása miatt késett néhány hetet.

2. kép Mocskospajor által károsított kukorica

A kártétel miden esetben a károsított növény föld alatti részeit érinti, azokat rágja, odvasítja (2. kép), esetenként pedig teljesen át is rágja a mocskospajor, de a fejlettebb kukorica szárában csúcsi irányba akár több centiméter hosszan is berághat (3.-4. kép). A károsított növények könnyen felismerhetők, ugyanis azok hajtása lankad, hervad (5. kép), a későbbiekben pedig száradásos tüneteket mutat. Erős kártételénél a teljes tő termését elveszítjük, a növény ugyanis elpusztul.

3.-4. kép Csúcsi irányú berágás a kukoricaszárban

A kártevő elleni védekezést nem a kártétel évében kell megkezdenünk. A sok talajlakó kártevő esetében eredményes rovarölő talajfertőtlenítésnek a tapasztalatok szerint nincs érdemi gyérítő hatása, ezért teljes biztonságban ezek kijuttatása után sincsenek a növényeink, ez a technológia önmagában nem ad megoldást. Az állományban történő védekezést az nehezíti, hogy a kárt okozó, már fejlettebb mocskospajor fénykerülő, napközben a tövet körülvevő talajrögök alatt tartózkodik, ahol sajnos egy kontakt rovarölő készítménnyel nem tudjuk elérni. A leghatékonyabb megoldás az, ha a kártevő aktív időszakában, az esti, éjszakai órákban végezzük el a kezelést, lehetőleg nagy lémennyiséggel, kontakt és néhány napos tartamhatást is nyújtó készítménnyel (pl. mikrokapszulázott piretroid hatóanyag).

5. kép Mocskospajor kártétele miatt pusztuló kukorica

Ezen nehézségek miatt arra kell törekednünk, hogy a megelőző év nyarán, július végén, augusztusban megakadályozzuk a területen a tojásrakást. Erre a célra a lepke minden esetben növényzettel fedett területet keres, ahol a tojásokat a gyomnövényekre rakják. Mivel a lepkék táplálkozásához nektárra és virágporra van szükség, előnyben részesítik azokat a területeket, ahol virágzó növényeken ezekhez könnyen hozzájuthatnak. A virágzó gyomnövényekkel teli, ápolatlan tarlók, vagy a bevirágzó zöldítések ezért kiváló környezetet teremtenek számukra, az ilyen területeken következő évben vetett tavaszi növények, de akár még az őszi kultúrák (kalászosok, repce) is fokozott kártételnek lehetnek kitéve a nagyobb számban lerakott tojás és az azokból kikelő hernyók miatt.

Ha keresnénk, a kártevőt viszonylag könnyű megtalálni. Amennyiben károsított növényt találunk, annak környezetében, néhány centiméternyi mélységben átnézve a talaj felső rétegét, az esetek többségében ráakadhatunk. Gyakran ez nem a tő közvetlen közelében fog megtörténni, akár 8-10 cm-es távolságban is tartózkodhat a kártevő a tőtől, de szemben a cserebogárpajorokkal, szinte soha nem a tő alatt mélyebben, hanem a talaj felső néhány centiméterében.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Terjed a drótféreg kártétel a napraforgó és kukorica kultúrákban

2019. június 4. 09:03

A kórokozók és kártevők számára kedvező időjárásban növényvédelmi teendő bőségesen akad.

Meghatározó a mezei pocok fertőzöttség - védekezzünk ellenük!

2019. szeptember 17. 08:03

A hűvösebb éjszakák több kártevő rajzását megállították vagy pedig lecsökkentették. a szárazabbra fordult időben elsősorban a kártevők támadására kell koncentrálni a növényvédelemben.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: a folyamatos nedvességborítás kedvez a levélfoltosság terjedésének

2022. november 1. 07:08

A regulátoros és egyúttal fungicides kezelést nem kapott repcevetéseken a hosszan tartó nedvességborítás elősegítette a fómás levélfoltosság tüneteinek a terjedését.

A talajlakó kártevők felmérésének jelentősége

Fontos az előrejelzés, a táblán elszórt jelzőpontok alatt csapdázva megállapíthatjuk, hogy az adott területen mekkora kártétellel kell számolnunk.