Az úszó kertek rég a mezőgazdaság részét képezik azokban a közösségekben, amelyek nem rendelkeznek kellő mennyiségű földterülettel. A lebegő kertek az élelmiszer-termelésen túl más jótékony hatást is gyakorolnak - főleg a vízminőséget illetően.
A termesztőközeg lebegtetésére szolgáló tutajok lehetővé teszik a gyökerek víztesttel történő érintkezését, így hidroponikus rendszer jön létre, mely vízminőséget javító hatással rendelkezik, illetve a szennyvíztisztító tavak esetében is hatékonyan bevethetőnek bizonyul. Az úszó kertek folyóvízre gyakorolt hatása azonban eddig kérdéses volt, melyre az Illinois State University Földtani, Földrajzi és Környezetvédelmi tanszékének kutatói igyekeztek választ adni.
Egy, a Chicago folyóra telepített 3*50 méter kiterjedésű úszó kert vízminőségre gyakorolt hatását heti rendszerességű vízminta-vételezéssel vizsgálták. A helyi vízminőséget jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági tevékenységből származó input-anyagok, és a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a növényzet milyen hatást gyakorol a víz tápanyagtartalmának alakulására.
A kísérlet eredményei alapján szerény, de határozott javulást figyeltek meg a víz minőségében annak ellenére, hogy a kert kis méretekkel rendelkezik. A vízben mérhető nitrát koncentrációja például a kert feletti szakaszon 4,69 mg/liter-ről a kertet követő folyószakaszon 4,43 mg/l-re csökkent, ami ugyan csupán egy százalékos csökkenést jelent, viszont tekintettel a kert apró kiterjedésére mégis jelentősnek mondható.
