Domagoj Balja olyan vállalkozást indított, amely egyfajta „méhhotelként” működik azok számára, akiknek nincs elég idejük a méhészetre, de szeretnének méh-tulajdonosok lenni. Az ötlet reagál a méz iránti növekvő érdeklődésre annak elkészítéséről, abban az időben, amikor a méhészetben problémákat okoz a méhpopuláció globális csökkenése.
A mezőgazdasági vásárokon a gazda azt tapasztalta, hogy „gyakran kérdezték tőlünk:” Valóban házi készítésű a mézed? „… Tapasztalt méhészként kissé feldúltnak, sőt megbántottnak éreztük magunkat.” „Aztán a feleségemmel eljutottunk az ötlethez, hogy hagyjuk, hogy az emberek megtanulják, hogyan működik a saját méhkasuk” – mondta Balja, akinek családja évtizedek óta méheket tart.
A Horvátország északkeleti részén, a Garesnica városából származó család hároméves szerződést kínál 2500 kuna (hozzávetőleg 120 ezer forint) értékben azoknak, akik saját házi mézet szeretnének kapni. „Vásárolhatnak tőlünk méhkast, amelyet mi gondozunk, és ez alatt a három év alatt a méztermelés fele az övék” – tette hozzá Balja. „Együtt gyűjtjük a mézet a kaptárból. Jó időben egy méhkas körülbelül 30 kilogramm mézet képes előállítani évente” – fűzte hozzá Balja.
Jelenleg huszonöt vásárlónak vannak méhei a gazdaságban. Míg a legtöbben horvát városokból érkeznek, néhányan távolabbról is érkeznek, köztük egy pilóta Dubajból és egy edző Jeddah-ból. „Munkánk ezen aspektusa valójában nem a nyereség felhalmozásáról szól, hanem arról, hogy megtanítsuk az embereket a méhészetre” – emelte ki Balja, akinek célja, hogy végül 40 „szállodai” ügyfele legyen.
A tulajdonosok három év után vihetik máshova a kaptárukat, bár lehet, hogy nem könnyű más helyet találni. Nena Salopek tavaly vásárolt méheket, és négy kg mézet szedett be magának. Tökéletes íze van, mondta, bár aggódik az éghajlatváltozásnak a méhek termelékenységére gyakorolt hatása miatt.
A növények beporzásával kapcsolatban létfontosságú, hogy a méheket veszélyezteti az emberi tevékenység, beleértve a peszticidek, azaz a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, valamint a változó éghajlat is – emelte ki a Reuters hírügynökség.
Balja szerint ez az év volt a legrosszabb a méztermelésben évtizedek óta, a tavaszi hó és fagy után. „Tavasszal meg kellett etetnünk a méheket, hogy ne éhezzenek, ami soha nem fordult elő velünk” – mondta.
