E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző.
A felsorolt talajjellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak). A csernozjom, vagy más néven mezőségi talajok Magyarország termőterületének 22%-át teszik ki. Jellemző erre a típusra, hogy felső termőrétege („A” szint) humuszban gazdag, jó termőképességű, sötét színű, laza, morzsás szerkezetű. Ha mélyebbre ásunk (30-60 cm), a kissé világosabb színű, kevesebb humuszt tartalmazó altalajhoz („B” szint) érünk. A „B” szint alatt pedig a humuszt már nem tartalmazó talajképző kőzetre („C” szint) bukkanunk. Ezek a talajok a beszédes, mezőségi elnevezésükből is adódóan füves növénytakaró alatt alakulnak ki.
A növénytermesztés sikeressége sok, talajjal kapcsolatos tényezőtől függ: humusztartalom, termőréteg mélysége, kémhatás (pH), víz-, levegő- és hőgazdálkodás, tápanyag-szolgáltató képesség. A csernozjom talajok esetében magas humusztartalomról, semleges vagy gyengén lúgos pH-ról (mérhető mésztartalommal), kiváló vízgazdálkodásról, jó tápanyag-szolgáltató képességről és viszonylag könnyű művelhetőségről beszélhetünk. Magyarországon a csernozjom az „ideális” talaj, amelyen a legigényesebb, nagy odafigyelést igénylő, „kényes” növények is nagy biztonsággal és magas terméshozammal termeszthetők. Szántóföldi növények közül pl. őszi búza, kukorica, napraforgó, szója, a zöldségek közül gyökérzöldségek, hagymafélék is kedvelik és számos gyümölcsfaj szép termést hoz rajtuk.
Fajtái:
- Öntés csernozjomok
- Kilúgzott csernozjom talajok
- Mészlepedékes csernozjom talajok
- Réti csernozjom talajok
Forrás:
https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/csernoz/csern.htm
