Az elmúlt 10 évben bővült a gazdaságok mérete. A kicsi, 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok aránya lényegesen, 70 százalékról 53 százalékra csökkent, míg a közepes méretűeké (főként a 15 000–99 999 eurós méretkategóriába tartozóké) 9 százalékról 17 százalékra nőtt.

A termelés koncentráltságát az is jelzi, hogy a legkisebb méretkategóriába esik a gazdaságok 53 százaléka, azonban a standard termelési érték 45 százaléka a legnagyobb méretkategóriájú, mintegy 1 százalékos részarányt képviselő gazdaságoknál jelenik meg.

A kicsi, 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok számszerűségben pontosan 53,3 százalékot tesznek ki, de a standard termelési értékből csak 2,6 százalékkal részesülnek, a legnagyobb méretkategóriánál ez 0,9 és 44,8 százalék.

Több gazdaságcsoport esetében a standard termelési érték több mint fele a legnagyobb méretkategóriában képződik. A vegyes állattartó és az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok esetében ez 84 százalék, illetve 81 százalék.

A fiatal (40 év alatti) gazdaságirányítók aránya a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok körében a legmagasabb (19 százalék), közel duplája, mint a 10 százalékos országos átlag. De átlagon felüli az arányuk még két másik gazdaságtípus, a vegyes állattartó és a szakosodott kertészettel foglalkozó gazdaságok esetében is – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tett közzé. A teljes körű mezőgazdasági adatösszeírást tíz évente végzik el.

Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok irányítói között találjuk a legkevesebb fiatal (8 százalék), illetve legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező (12 százalék) irányítót.