A múlt héten a légicsapások több tízmillió dolláros kárt okoztak az odesszai gabona-infrastruktúrában, a Duna menti infrastruktúrát ért hétfői csapások pedig felidézték a 2022. februári orosz inváziót követő export helyzetet.

A Duna nélkül az exporthelyzet kritikussá válik. Csak szárazföldi útvonalakon csak nagyon kis mennyiség szállítható, így visszatérnénk a teljes körű invázió idejének elejére”

– mondta Denys Marcsuk, az Ukrán Agrártanács helyettes vezetője.

Nincs más lehetőségünk, ha a Fekete-tengert lezárják, akkor a Duna az egyik fő útvonal, amelyet használnunk kell”

– mondta a Reutersnek nyilatkozva.

A rendőrség tájékoztatása szerint hétfőn dróntámadás érte a dunai gabonaraktárakat, valamint más rakomány tárolására szolgáló létesítményeket. Reniben, a NATO-tag és EU-tag Romániával határos Duna-parti közlekedési csomópontban gabonaraktárak sérültek meg. Az illetékesek biztonsági okokból további részleteket nem közöltek.

A nagy kérdőjel az, hogy Oroszország továbbra is támadja-e ezeket a kikötőket a közeljövőben, és az megakadályozza-e az exportot”

– mondta Carlos Mera, a Rabobank mezőgazdasági árupiaci kutatási részlegének vezetője. A hétfői légicsapások óta a Duna-csatornán hajózási fennakadások voltak. Kedden jelentettek támadást.

A MarineTraffic elemzőcég hajókövetési adatain alapuló számításai szerint továbbra is szűk a szállítási keresztmetszet, a horgonyzó hajók feltorlódása, kikötői sorban állás és a Duna-csatornán lassú áthaladás figyelhető meg. Húsz hajó, köztük teherhajók horgonyoztak a kulcsfontosságú izmaili kikötői terminál közelében. Az adatok szerint mindössze három hajó tudott kihajózni Izmailból, és újabb három érkezett meg hétfő óta. Reni körül is torlódás alakult ki, hét hajó, például üzemanyag-szállító tartályhajó horgonyzott a kikötő közelében, Izmailtól mintegy 45 km-re.

Biztosítói források szerint Ukrajna kikötőinek háborús kockázati fedezetét, amely a megszűnt fekete-tengeri gabonaügylet része volt, felfüggesztették, miközben egyes biztosítók felülvizsgálják a dunai kikötőkre vonatkozó rendelkezéseket. Biztosítási ágazati források kedden azt közölték, hogy kevés kérés érkezett az ukrajnai dunai kikötőkből rakományt felvenni szándékozó hajók új bérletére.

Úgy tűnik, Oroszország inkább az infrastruktúra tönkretételére törekszik, mintsem a hajózás ellehetetlenítésére, bár ez utóbbinak van hatása”

– mondta egy biztosítói forrás. Egy szakértő szerint: „Bármilyen fedezetet is kínálnak a dunai kikötőknek, az árak jelentősen emelkednek.”

A dunai folyosó jelentősége megnőtt Kijev számára a gabonamegállapodás megszűnése óta, amelyet Oroszország a múlt héten felmondott.

A közúti és vasúti exportútvonalak havonta legfeljebb 2 millió tonna termést tudnának kezelni. Ez közel sem elég ahhoz, hogy fedezze Ukrajna exportpotenciálját. Ukrajna idén 44 millió tonna gabona betakarítására számít, ami kevesebb, mint a 2021-es invázió előtti rekord 86 millió tonnás termés. Ukrajna hagyományosan exportálja az általa betakarított gabona nagy részét.

Ukrajna néhány nyugati szomszédja szintén korlátozta az ukrán gabonaimportot gazdálkodóik nyomására, akik azt közölték, hogy hátrányosan érinti őket a megnövekedett verseny. A dunai infrastruktúra elleni támadás egy hetes orosz támadás követett, amely Odessza fő kikötőinek gabonával kapcsolatos infrastruktúráját érintette. A tisztviselők szerint a támadások 60 000 tonna kínai szállításra szánt gabonát, tározókat és kikötőhelyeket érintettek, valamint a Kernel, a Viterra és a CMA CGM Group tulajdonában lévő infrastruktúrát. A Kernel szerint legalább 12 hónapot vesz igénybe a csornomorszki létesítmények javítása, ahol Ukrajna szerint a károk „jelentősek”.

Denys Marcsuk, az Ukrán Agrártanács helyettes vezetője szerint az orosz támadások során elveszett gabona 8 millió dollárt ér, és „jelentős” számú siló megsérült. „Ezek több tízmillió dollárt érnek” – tette hozzá.

Zsarolás

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára elmondta, hogy szerinte a támadások célja Ukrajna elszakítása a Fekete-tengertől, és Oroszország globális gabonaszállítóként való jelentőségének növelése. A támadások szerinte azt jelzik, hogy Oroszország megpróbálja „zsarolni” a Nyugatot, hogy engedményeket kapjon az orosz ammóniaexport újraindítása, valamint egyes szankciók és korlátozások feloldása érdekében – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva.

Denys Marchuk szerint a támadások a kereskedelmi hajók elriasztását is szolgálták. Egy helyi híradás szerint a hétfői dunai támadásban 15 drón volt érintett, és csak hármat lőttek le, ami jóval gyengébb arány, mint Kijevben, ahol a nyugati légvédelmi rendszerek sikeresebben működnek.