Az „Élelmezési válsággócok – FAO-WFP előrejelzés a súlyos éhezésről” címet viselő jelentés – melyen az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) közösen dolgozott – azonnali humanitárius lépéseket sürget az emberéletek és a megélhetések megóvása, illetve az éhínség elkerülése érdekében azon országokban, ahol az év utolsó hónapjaiban várhatóan rosszabbodik az élelmezésbiztonság. A dokumentumban országspecifikus ajánlások is olvashatók a rövid távú és a sürgősségi válaszlépésekre.

Az Afrika szarvát sújtó aszály embereket taszít az éhezés küszöbére, elpusztított megélhetést adó növényeket és állatokat egyaránt. Az akut éhínség sok helyen jelent meg és gyorsan terjed világszerte. Főként a legszegényebb országokban élők, akik nem heverték ki a COVID-19 járvány utórezgéseit, érzik meg a leginkább a konfliktusok hatását – ezen belül is az árak, az élelmiszer és a műtrágya elérhetősége, illetve az éghajlatváltozás tekintetében. A időszerű mezőgazdasági segítségre épülő széleskörű humanitárius akció nélkül a kilátások egyre rosszabbak lesznek számos országban

– mondta a FAO főigazgatója, Csü-Tongjü.

Tíz éven belül ez a harmadik alkalom, hogy Szomáliát pusztító éhínség fenyegeti. A 2011-es éhezés kitörésében szerepet játszottak a konfliktusok és az esős évszak elmaradása két egymást követő évben. Ma sem állunk sokkal jobban: a várhatóan ötödik esős szezon hiánya miatti aszály a következő évben is velünk marad. A helyzet által sújtott emberek emellett elszálló élelmiszer-árakkal és a járvány miatti beszűkülő munkalehetőségekkel kénytelenek szembenézni. Sürgősen lépnünk kell az éhezés által fenyegetett szomáliaiaknak és más, élelmezési gócpont országban élőknek megsegítéséért

– tette hozzá David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója.

A jelentés a kelet-afrikai élelmezési válságra fókuszál, ahol az elmúlt 40 év leghosszabb aszálya tombol, ami előrejelzések szerint az előttünk álló ötödik esős évszakban is kitart, súlyosbítva a kedvezőtlen időjárás, a gazdasági válság és a konfliktusok összeadódó hatását az ott élő családokra. Víz hiányában
gyengébb termésátlagok, pusztuló állatok és bevetetlen termőföldek váltak jellemzővé, felerősítve egy belső (közösségek közötti avagy az erőforrások miatti) konfliktus kirobbanásának veszélyét.

Akár a 26 millió főt is elérheti a válságos vagy rosszabb élelmezésbiztonsági helyzetű emberek száma Szomáliát, Etiópiát és Kenyát tekintve.