Nyugodtan kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen minimális. Ennek oka az, hogy a fehér cukor és a barna cukor különbségének oka nem a növényi eredetükben keresendő, mivel készülhetnek akár cukornádból, akár cukorrépából.
Abban az esetben, ha cukornád az alapanyag, akkor eredetet jelölni szükséges, mivel önmagában a „barna cukor” illetve a „kristálycukor” valamint a „melasz” kifejezések cukorrépából történő cukorgyártáshoz kapcsolódó fogalmak.
Amiben eltérnek
Tehát a fehér cukor és a barna cukor elsősorban érzékszervi tulajdonságukban, főként színükben különbözőek, ugyanakkor egyéb tulajdonságuk terén meglehetősen hasonlóak, a barna cukor kicsivel magasabb invertcukor, illetve hamutartalma mellett. A barna cukor jellemzően fehér/kristálycukor és melasz keveréke.
De mi is az a melasz?
Röviden fogalmazva, a melasz a cukorgyártás mellékterméke. Kicsit hosszabban: a cukorgyártás a cukornád vagy cukorrépa levének a főzésével indul, a folyamat során pedig ebből a folyadékból válik ki a kikristályosodott cukor. A hátramaradt sűrű, barna szirup pedig nem más, mint a melasz. Az így keletkezett folyadékot még további 2 alkalommal felfőzik, így a felesleges víz elpárolog, létrejön a karakteres, kesernyés ízű fekete melasz.
Barna a cukor, de nem nádból van
Érdemes tudni, hogy a barna cukor nem azonos a nádcukorral, mivel ugyanúgy cukorrépából készül, mint a fehér/kristálycukor, csak annyiban különbözik tőle, hogy kevesebb technológiai feldolgozáson megy keresztül, illetve a készítése során melasz-szirupot kevernek hozzá, majd újból kiszárítják.
Magasabb némileg a vas és a kálium tartalom
A hangsúly azonban ebben az esetben a „némilegen” van. A legszembetűnőbb, mégis szinte jelentéktelen tápértékbeli különbség a kettő között az, hogy a barna cukor kalcium-, vas- és káliumtartalma valamivel magasabb a fehér cukorénál, valamint csekély mértékben kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a fehér cukor.
(Forrás: Nébih – Fotó: Sharon Ang/Pixabay)
