Oroszországban egyre nagyobb problémákat, belső feszültséget okoz az élelmiszerek árának emelkedése. A múlt hónapban egy közönséges televíziós műsorban egy nő a magas élelmiszerárak miatt hozta kellemetlen helyzetbe Vlagyimir Putyin elnököt. A mezőgazdasági termelőknek azonban nem tesz jót az árak visszafogása, ugyanis ezzel csökkennek a bevételeik és így kevesebbet költenek beruházásokra. Ennek hosszú távon lehetnek versenyhátrányt okozó hatásai.
Valentina Szleptszova azért kritizálta az elnököt, mert az ecuadori banán olcsóbb Oroszországban, mint a belföldön termelt sárgarépa, és azt kérdezte, hogy édesanyja hogyan élhet meg a béréből, miközben a burgonya és a hasonló termékek ára emelkedik.
Vlagyimir Putyin elismerte, hogy a magas élelmiszerköltségek problémát jelentenek, többek között az alapvető zöldségeknél a globális áremelkedések és a hazai hiány miatt. Az orosz kormány lépéseket tett a kérdés kezelésére, és további intézkedésekről is tárgyalnak, de azokat nem részletezte.
Valentina Szleptszova nagy vihart kavart nyilatkozata problémát jelent Vlagyimir Putyin számára, mert széles körű nyilvános háttérre támaszkodhat. A fogyasztói árak meredek emelkedése nyugtalanítja a szavazókat, különösen a kisnyugdíjas, idősebb oroszokat, akik nem akarnak visszatérni az 1990-es évekbe, amikor az égbekiáltó infláció élelmiszerhiányhoz vezetett.
Ez a helyzet arra késztette Putyint, hogy ösztönözze a kormányt az infláció leküzdésére. A kormány lépéseibe beletartozott a búzaexport adója, amelyet a múlt hónapban vezettek be állandó jelleggel, és a kiskereskedelmi ár felső határának meghatározása más alapvető élelmiszerek esetén.
Az orosz elnök azonban kemény választás előtt áll: azzal a kockázattal fenyegetheti Oroszország mezőgazdasági ágazatát, hogy megpróbálja megfékezni a szavazók elégedetlenségét az emelkedő árakkal, miközben az ország gazdái panaszkodnak az új adókra, és visszatartják őket a hosszú távú beruházásoktól.
A világ legnagyobb búzaexportőrének számító Oroszország lépései más országok inflációját is táplálták a gabona költségeinek emelésével. Az exportadó emelése például a globális árakat az elmúlt hét év legmagasabb szintjére emelte.
Szakértők szerint Putyinnak nincs közvetlen politikai fenyegetése a szeptemberi parlamenti választások előtt. Az élelmiszerárak azonban politikailag érzékenyek, és a drágulás visszafogása az emberek széles körű elégedettsége érdekében Putyin hosszú távú alapstratégiájának része.
„Ha az autók ára felmegy, csak kevesen veszik észre” – mondta egy orosz tisztviselő, aki ismeri a kormány élelmiszer-inflációs politikáját. „De amikor a mindennap vásárolt élelmiszerek drágulnak, akkor úgy érzik, hogy az általános infláció drámai módon emelkedik.”
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a Reuters kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az elnök ellenzi azt a helyzetet, amikor a belföldön előállított termékek ára „ésszerűtlenül emelkedik”. Peszkov szerint ennek semmi köze sincs a választásokhoz, sem a szavazók hangulatához. Szerinte a kormánynak kell megválasztania az infláció elleni küzdelem módszereit, és hogy miként reagál mind a szezonális áringadozásokra, mind a globális piaci viszonyokra, amelyeket a koronavírus-járvány befolyásolt.
Oroszország gazdasági minisztériuma szerint a 2021 eleje óta bevezetett intézkedések hozzájárultak az élelmiszerárak stabilizálásához. A cukor ára idén 3% -kal emelkedett a 2020-as 65%-os növekedés után, a kenyér ára pedig 3% -kal emelkedett a 2020-as 7,8%-os növekedés után.
