Az Ukrajnával hadban álló Oroszország 9, illetve 16 százalékkal kevesebb gabonára számíthat idén a 2023-as, valamint 2022-es évhez viszonyítva.
A 2022 februárja óta változatlan hevességgel folyó orosz-ukrán háború nemcsak hatalmas, immár több százezres véráldozattal járt eddig, hanem megroppantotta mindkét ország gazdaságát is. Az agrárium nehézségei különösen feltűnők ebben az időjárási nehézségek által sújtott szezonban.
Az orosz termelők számottevő része jelenleg éppen azon küzd, hogy mentse a menthetőt a földjein, miközben a várható hozamra vonatkozó előrejelzéseket tovább csökkentették az elemzők.
Az Oroszország elemózsiás kosarának tartott Rosztovi területen jelenleg a gazdák tűző napsütésben (nagyjából 50 fokos forróságban) végzik a gabona betakarítását, amit korábban fagyok és árvizek is tizedeltek.
Ebben a régióban termett tavaly az orosz gabona 11 százaléka, érthető tehát, hogy most mindenki aggodalommal figyeli az ott zajló aratást. A mezőgazdasági minisztérium áprilisban még úgy becsülte, hogy 2024-ben 132 millió tonna gabonát hozhatnak le a földekről Oroszország egészét nézve, ami 9 százalékos visszaesés a tavalyi 145 millió tonnás mennyiséghez képest.
A 2022-es rekordév által produkált 158 millió tonnához viszonyítva pedig 16 százalékos a csökkenés, vagyis a háborúzó nagyhatalom immár harmadik éve fokozatos hozamcsökkenést kénytelen elkönyvelni.
A Rosztovi területen a múlt héten jelentették be, hogy nagyon komoly mértékű, 38 százalékos visszaesésre számítanak a gabona terén, így 10 millió tonnával kalkulálnak csak, miután tavasszal fagyok, most pedig hőhullámok érték el a régiót.
A búza jó állapotban jött ki a télből, a hozamkilátások kiválóak voltak. De most azt aratjuk le, ami megmaradt
– panaszkodott Sergey Sasunov, a Rassvet farm főagronómusa. Becslése szerint a tavalyi mennyiségnek csupán a felére számíthatnak idén. Nem csoda, hiszen március óta alig láttak esőt, miközben májusban mínusz 4-5 fokos fagyok köszöntöttek rájuk.
A vártnál rosszabb termés alighanem még jobban elszabadítja az orosz inflációt, amely már így is 8,6 százalékos mértékű. A következő hetekre sem jók a kilátások, a főbb gabonatermő vidékekre a szokásosnál 2–6 fokkal magasabb hőmérsékleteket jósolnak a meteorológusok.
