Jó esély van arra, hogy az osztatlan közös tulajdonú földek helyzete a kitűzött céldátumig rendeződjön. Már csak azért is hasznos lenne, mert ezeket a területeket be lehetne vonni a mezőgazdasági termelésbe.
Mostanában szinte alig van olyan agrárfórum, ahol ne kerülne szóba az osztatlan közös tulajdonban lévő földek rendezése – ami érthető is, hiszen hangsúlyos téma, hasznos, ha minél több érintetthez minél többször eljut, és persze jó tudni azt is, hogy a komplex rendezési folyamat éppen hol tart.
A hagyományos hajdúböszörményi – augusztus 9-én megtartott – Kelet-Magyarországi Agrárfórumon – Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes számokkal érzékeltette is, hogy mekkora jelentőségű ügyről is ez: 1060000 darab az osztatlan közös tulajdonú földrészlet van jelenleg, amely 2440000 hektár tesz ki, és összesen 4600000 személy tulajdonost érint. (Csak érdekesség: például van olyan 8,5 hektáros terület, amelynek 1600 és van olyan 1 négyzetméteres terület, amelynek két tulajdonosa van!) Azaz – tesszük hozzá mi – nagyjából Magyarország lakossága fele rendelkezik kisebb-nagyobb ilyen földrészlettel!
A Nemzeti Birtokrendezési Programba illesztette bele az agrárkormányzat az ügyet. A többlépcsős folyamat egyik eleme már megvalósult, ugyanis 2019. július 1. óta már működik a Nemzeti Földügyi Központ. Mint Farkas Sándor megjegyezte, azt a célt tűzték ki, hogy legkésőbb 2024-re már ne legyenek osztatlan közös tulajdonú fölterültek.
A fórum panelbeszélgetésén Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője hozzátette, mindehhez az kell, hogy a vonatkozó törvényeket 2020-21-ig az Országgyűlés megalkossa. Hozzátette, ebbe beletartozik az öröklési szabályozás megváltoztatása is, hiszen ennek hiányában újra sok kis osztatlan közös tulajdonú föld lenne. Arra a felvetésre, hogy mennyi esély van az ügy végleges megoldására, azt felelte: viszonylag jó! Mint mondta, arra törekednek, hogy a földtulajdonosokat ösztönözzék a megegyezésre, azok a területek pedig állami tulajdonba kerülnek, amelyeknek az állami nyilvántartásokkal való összevetés után nem lesz gazdája.
Ezeket pedig akár be is lehet vonni a mezőgazdasági termelésbe! Mint Fazekas Péter, Takarék Bank agrár-üzletágának elemzés, termék- és folyamattámogatási igazgatója elmondta a birtokrendezés potenciálisan a mezőgazdasági terület 52 százalékát, a szántóterület 30 százalékát érintheti, összességében pedig javulhat a versenyképesség is. Megjegyezte, hatásaként felgyorsulhat az amúgy is folyó birtokkoncentráció, kedvező agrotechnikai változások következhetnek be (például diverzifikálódhat a vetésszerkezet, illetve a nagyobb területek jobban bevonhatók az öntözésbe), továbbá hathat a pénzügyekre is (nagyobb értékűek a táblák, ezek finanszírozhatóvá válhatnak, valamint fedezeti értékük lehet, illetve a nagyobb táblák nagyobb eredményeket is jelenthetnek).
