14℃ 7℃
szeptember 30. Jeromos, Honória, Hunor
Agrárközélet

A biodiverzitás fenntartásának kulcsa a génmegőrzés

Agrofórum Online

A halak genetikai állományának részletes elemzése révén számos különleges sajátosságra derülhet fény egy adott populációval kapcsolatban. Keszte Szilvia, a Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának vizsgálatai révén például kiderülhet, hogy származásuk és genetikai állományuk alapján mely halpopulációk lehetnek a legértékesebbek, és melyeket érdemes kiemelten védenünk a jövő nemzedéke számára.

Bár a biológiai sokféleség, azaz biodiverzitás fogalmát 1980-ban használták először hivatalos tudományos fórumon, a fajok sokfélesége már Darwin óta közismert tény. Később a tudomány fejlődése rámutatott, hogy a változatosságot nemcsak fajok között, hanem populációk, sőt egyedek között is érdemes vizsgálni, hiszen minél változatosabb egy populáció genetikai állománya, annál könnyebben képes alkalmazkodni környezetéhez, vagy annál inkább ellenállóvá válik a különböző betegségekkel szemben

– mutat rá munkájának lényegére Keszte Szilvia, a SZIE Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. A fiatal tehetség ezzel kapcsolatban Dr. Kovács Balázs tudományos főmunkatárs témavezetésével olyan molekuláris biotechnológiai vizsgálati módszereket fejleszt, melyek révén pontosabban megismerhetjük a közösségi jelentőségű halfajok genetikai hátterét.

DNS-tisztítás a Regionális Egyetemi Tudásközpontban (Fotó: Márton Dalma)

A 275/2004. sz. kormányrendelet szerint az ilyen közösségi jelentőségű halfajok közé elsősorban olyan védett, veszélyeztetett vagy sérülékeny fajok tartoznak, melyek megőrzése kiemelt jelentőséggel bír. A SZIE fiatal kutatója azonban fontosnak tartja, hogy az ide sorolható kősüllő és garda mellett vizsgálja az ezüstkárászt is.

Ez a faj az előzőek szöges ellentéte: idegenhonos, invazív halfaj, és mint ilyen, sok esetben a legnagyobb versenytársa a különböző őshonos, védett fajainknak. Ám a természetvédelem híveként fontosnak tartom, hogy a védendő halfajok mellett a táplálékért és élőhelyért velük versengő invazív társaikkal is foglalkozzunk, hiszen csak így kaphatunk teljes képet a természetes vizeinkben jelen lévő élet genetikai hátteréről

– meséli Keszte Szilvia, aki kutatási eredményeiről a közelmúltban lezajlott SCIndikátor tudománykommunikációs verseny döntőjében is beszámolt.

A fiatal szakember munkája során elsősorban a Balaton és vízgyűjtőjének halpopulációit vizsgálja.

A terepi mintagyűjtés után laboratóriumban vizsgáljuk a halak farokúszójának szöveteit, melyekből DNS-örökítőanyagot izolálunk, majd annak vizsgálni kívánt régióit egy speciális eljárással felszaporítjuk. A mintákon végzett elemzéseknek köszönhetően információt szerezhetünk arról is, hogy az adott halpopulációk hogyan kerültek a területre, miként terjedtek el vizeinkben, egy adott állomány mennyire változatos vagy épp beltenyésztett, de akár arról is, hogy az emberi tevékenység (például a horgászat, halászat vagy haltelepítés) milyen mértékben változtatta meg azokat. Az eredmények alapján megtudhatjuk, hogy melyek azok a populációk, amelyek származásuk és genetikai állományuk alapján annyira egyediek vagy különlegesek, hogy megőrzésük kiemelt jelentőséggel bírhat a természetvédelem számára”

– avat be a kutatás részleteibe a fiatal tehetség.

Keszte Szilvia azt reméli, hogy a vizsgálatoknak köszönhetően megőrzött genetikai anyag később alkalmassá válhat akár arra is, hogy egy esetleges környezeti katasztrófa okozta tömeges elhullás esetén az invazív, idegenhonos halak helyett ezek az őshonos populációk kerüljenek vissza természetes vizeinkbe.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

OMÉK 2025: agrárinnováció és hagyomány a Hungexpón

2025. szeptember 9. 09:10

Modern gépek, őshonos állatok, kézműves ételek és exportpiacokat nyitó üzleti találkozók – szeptemberben ismét megnyílik az OMÉK.

Sztereotípiák helyett teljesítmény: női vezetők az állattenyésztésből

2025. szeptember 7. 08:10

A FarmerExpón először ültek egy asztalhoz női vezetők, hogy őszintén beszéljenek pályájukról, kihívásaikról és sikereikről.

Folyamatosan biztosított lesz az élelmiszer-ellátás az ünnepek alatt is

2020. december 11. 07:03

Csirke- és pulykahús mellett lesz elég pecsenyekacsa, sovány és hízott liba is a boltokban éppúgy, mint sertés- és malachús, valamint virsli és más húskészítmény.

Hiába az áfacsökkentés: nem olcsóbb a hal

2018. szeptember 3. 10:54

A csapadékos időjárás és a forint gyengülése is hozzájárult ahhoz, hogy az üzletláncok számára fenntarthatatlan­ná vált az étkezési halak áfacsökkentése után ígért 17-22 százalékos árleszállítás.

Hazánk kincsei II. rész - A 2019-es év rovara és halfaja

2019. augusztus 27. 04:36

A Magyar Természettudományi Múzeum idén januárban is kihirdette a 2019-es év „legjei” szavazatgyűjtő verseny győzteseit. Voksolhattunk a szakma által nevezett madár-, rovar-, emlős-, hal-, és kétéltűfajokra, valamint a növény- és gombavilág képviselőire. Jelen cikkben a páratlan havasi cincér és a csendes vörösszárnyú keszeg kerül bemutatásra.

Algásodik a tavam! - Mit tehetek vele?

2023. június 30. 05:36

Nézzük sorra, hogy mi vált be nálunk a kerti tó algamentesítésével kapcsolatban úgy, hogy a legtermészetesebb legyen a végeredmény.