Mindig örömmel és figyelemmel olvasom tartalmas, tanulságos dolgozataidat, de most nem tudok elmenni szó nélkül mellette.
Kedves Miklós!
Az Agrofórum 6., júniusi számban megjelent Jegyzet (nem csak) gazdálkodóknak rovatod „A közelmúlt” című fejezete erősen egyoldalúan állt be dolgokat úgy, hogy közben minden szava igaz. Az általad vázolt történelmi folyamatnak azonban volt néhány egyéb hozadéka is.
1960 és 2000 között mindennek ellenére soha nem látott mértékben fejlődött a vidék azon része, ahonnan nem vándoroltak el. A zsúp- vagy nádtetős házak eltűntek, a falu ingatlan állománya megújult, szép házak épültek, kényelmesebb lett az élet. Soha nem látott vidéki építkezési hullám volt.
Onnantól kezdve, ahogy az „önként” megalakult tsz-ek vállalatként kezdtek dolgozni, lett havi fizetés, szabadság, nyugdíj, üdültetés, bölcsőde-, óvoda-, iskolatámogatás, idősek üdültetése, iskolakezdési segély, esetenként továbbtanulási ösztöndíj; kiépült a vízvezetékrendszer, mindenütt lett villany, mosógép, hűtőszekrény, TV, autók, utazás stb.
Sokan elfelejtenek számolni: én is csak kérdezem: mikor volt nagyobb, illetve jelentősebb az agrárium támogatása, akkor, amikor mindenkinek jutott, vagy most a pályázatokkal, amiből nem jut mindenkinek?
Emlékszem arra az időre, amikor kollégista voltam 1970-75 között. Ötödév végére kicsi lett a kollégiumi parkoló. Mitől? Attól, hogy az otthon maradottaknak lehetőségük lett háztájizni, nagy értékű primőrárut termelni. Fóliázni. Kemény munka volt, de jól jövedelmezett. A háztáji gazdálkodás előbb adatott meg a mezőgazdaságban, mint az iparban a gmk. Ez volt az agrárium gmk-ja. De lehetett főfoglalkozásként is űzni. Okozott is feszültséget.
Nem sorolom tovább, de kérlek kedves Miklós: ha egy korszakot értékelsz, vagy csak bemutatsz, még ha vázlatosan is, legyél kedves legalább célozz arra is, ami pozitív is lehetett, mert minden híresztelés ellenére voltak ilyenek.
Kérlek, emlékezz: az uniós csatlakozáskor nyíltan megmondták: a vesztes a mezőgazdaság lesz. Az lett. Egy ígéret betartva. Márpedig a mezőgazdaság csak az ott dolgozó népességgel együtt lehet vesztes. Harminc év után sikerült erre rájönni…
Nos, minden bizonnyal ezért vannak most a „tűzoltó” programok.
