A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás megoszlása megyénként
A megyék közül a legnagyobb munkaerőfelhasználás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében jelentkezett, az összes – éves munkaerőegységben kifejezett – mezőgazdasági munkavégzés 11–11 százaléka. Ez összhangban van azzal, hogy ebben a két megyében található az összes gazdaság 13 százaléka, illetve 12 százaléka. A legkisebb munkaerő-felhasználás – párhuzamosan a legalacsonyabb gazdaságszámokkal – Nógrád és Komárom-Esztergom megyében és Budapesten volt.
A családi munkavégzés aránya Zala megyében a legmagasabb: 68 százalék. Ezenkívül Pest, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében figyeltünk meg az összes munkaerőfelhasználás körülbelül kétharmadát kitevő családi munkaerőt. A skála másik végén Baranya megye helyezkedik el, ahol a családi munkaerő részaránya csak 47 százalék– derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tett közzé. A teljes körű mezőgazdasági adatösszeírást tíz évente végzik el.
Az egy gazdaságra jutó munkaerő-felhasználásban nincs jelentős különbség a megyék között: Budapesttől eltekintve a megyékben 0,9 és 1,3 közötti az éves munkaerőegység gazdaságonként. A legnagyobb átlagos munkaerővel Baranya megye gazdaságai rendelkeznek, és itt a legmagasabb az alkalmazottakra jutó átlagos érték is (0,7 éves munkaerőegység). A legnagyobb átlagos családi munkaerő Csongrád-Csanád megyére jellemző (0,8 éves munkaerőegység).
