A tápláló, fehérjedús mikroalgák szárazföldi, tengervízzel táplált akvakultúra-rendszerekben való termesztése – különösen a déli partvidékek mentén – hatalmas népélelmezési jelentőséggel bír. Ennek értelmében a technológia 2050-re 10 milliárd ember táplálását könnyíthetné meg.
A Cornell Egyetem által gondozott új kutatás szerint az algák szárazföldi termesztése válasz lehet a jövő humánélelmezési kérdéseire, miközben az élelmiszeralapanyag-előállítás környezeti fenntarthatóságát is javítaná.
,,Lehetőségünk van egy olyan élelmiszer előállítására, amely rendkívül tápláló, gyorsan növekszik, és mindezt olyan környezetben tehetjük, ahol nem történik más mezőgazdasági hasznosítás” – mondta Charles Greene, professor emeritus, a tanulmány első szerzője. Mivel az algatermesztés viszonylag zárt és ellenőrzött létesítményekben történik, a technológia környezetre gyakorolt hatása elenyésző.
A Föld népesedési folyamatai kapcsán változó éghajlatváltozás, a termőterületek zsugorodása, az édesvízhiány és a környezeti degradáció mind korlátozni fogják a megtermelhető élelmiszer mennyiségét – olvasható a tanulmányban. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi élelmiszer-termelési stratégia, és a kizárólag szárazföldi megoldások nem lesznek elégségesek.
Mivel a tengeri/óceáni halak állományai mára már jelentősen lecsökkentek, továbbá, mivel a tengeri halak, kagylók és algák akvakultúrája korlátozott lehetőségeket kínál, Greene és kollégái az algák szárazföldi akvakultúra-létesítményekben történő termesztése mellett érvelnek. A modellek eredményei azt mutatják, hogy a szárazföldi algatenyésztő létesítmények legjobb helyszínéül a délvidéki partmenti sávok szolgálhatnak, beleértve a sivatagi környezetet is.
,, Az algatermesztés révén a déli régiók globális léptékű kenyereskosárrá válhatnak…” – mondta Greene. A sciencedaily.com szerint ezen a területen olyan mennyiségű algát állíthatnak elő, amely elegendő lehet az egész emberiség fehérjeigényének fedezésére.
A magas fehérjetartalom mellett az algák olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyek hiányoznak a vegetáriánus étrendből: beleértve az állati húsokbanban található esszenciális aminosavakat és egyéb ásványi anyagokat, valamint a halakban és tenger gyümölcseiben gyakran előforduló omega-3 zsírsavat is.
Az algák, amelyek tízszer gyorsabban nőnek, mint a klasszikus, szárazföldi haszonnövényeink többsége, hatékonyabb tápanyag-felhasználással termeszthetők. A szárazföldi műtrágya-kijuttatás során a készítmények akár nagyobb része is lemosódhat, nem kerül hasznosításra, szennyezve ezzel a különböző víztesteket. A zárt létesítményekben termesztett algák esetében a felesleges tápanyagok azonban újrahasznosíthatók, aminek jelentős környezetvédelmi vonatkozása is van.
A tanulmányt (többek között) az Egyesült Államok Energiaügyi és Mezőgazdasági Minisztériuma támogatta.
Fordította és összeállította: Baklanova Szandra
