A Tej Szakmaközi Szervezet ás Terméktanács értékelte a hazai és az európai tejpiaci helyzetet. A szervezet szerint Magyarországon évek óta azonosak a felvásárlási árak, de a költségek emelkedése és az európai történések miatt változtatni kellene rajta.
A hazai nyerstej felvásárlási átlagára 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az árstabilitás ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ára az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.
Az olaszországi azonnali (spot) tej ára 2019 júliusában – átszámítva – 140 Ft/kg. Ez az ár jelentősen magasabb az ismert májusi hazai felvásárlási (98 Ft/kg) és a kiviteli (90 Ft/kg) árnál egyaránt. Az idei első hét hónap azonnali árának átlaga 19 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Az utolsó három hónap alatt az áremelkedés 30 százalékot meghaladó volt. Az olaszországi fölözött spot tej ár 2019. július közepén 79 Ft/kg, amely ár több mint 70 százalékkal haladja meg az áprilisi árat. Az idei első hét hónap átlaga 80 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Az EU 28 országának súlyozott nyerstej-átlagára (109 Ft/kg), illetve a regionális versenytársaink nyerstej-ára szintén magasabb a hazainál. Ezen csalogató külpiaci árak miatt a hazai nyerstej-árualap megvédéséhez, itthon tartásához a termékpálya mindannyi szereplőjének összefogása szükséges.
2019-re az EU tejtermékei iránti nemzetközi kereslet fennmaradása és a kedvező időjárási körülmények feltételezésével is csak egy mérsékelt, 0,9-1,0 százalékos nyerstejtermelés-növekedés prognosztizálható. Az EU tejtermelése a tavalyi aszály miatti takarmánypiaci helyzet következtében, öt hónap alatt, visszaesést mutat. 2020-ra is csupán egy 0,9 százalékos növekedést jósolnak Európára. Az Egyesült Államok, Új-Zéland, Ausztrália és Dél-Amerika termelése sem nő, így a világ összesített tejtermelése immár hatodik hónapja csökken. A világpiaci helyzet kiegyensúlyozottnak tekinthető, mindazonáltal jelentősek a keresleti oldalt érintő bizonytalanságok (pl. Brexit, olajárak és az amerikai vámok). A globális keresletet jelenleg Kína mozgatja. Az afrikai sertéspestis közvetett hatása miatt Kínának még nagyobb szüksége lehet az európai tej és tejtermékre.

Alig ért véget 2019 első nyári hónapja, máris két hőhullámon van túl Európa. A nyári hőstressz hatására megtermelt nyerstej mennyisége akár kétszámjegyű csökkenést is mutathat, csökkenhet a takarmányfelvétel és a tejzsírtartalom egyaránt. A következő hónapokban a keresleti piac irányába mozduló trendek, a nyerstej-kínálat időjárás miatti csökkenése, a spot árak további erőteljes emelkedése várható. Hazai viszonylatban az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent. A tejtermelők és a tejfeldolgozók is jelzik a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felé például a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését.
Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot a munkaadóknak. A magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell, hogy meg tudják tartani őket. A tejiparból hiányzik a szakképzett munkaerő, amelynek pótlása szintén jelentős anyagi teher. Kétszámjegyű iparienergiaár- és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, víz, fuvardíj, csomagolóanyag, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, munkaruházat stb.) számolnak a termelők. A termelők és feldolgozók képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni.
A hazai feldolgozói átadói árak esetében látszik, hogy a 1,5 százalékos UHT tejek átadói ára hét hónapja nem mozdul, 144-146 Ft/liter között ragadt, a trappista sajtoknál pedig kilenc hónapja nem mozdultak el az árak az 1203-1241 Ft/kg közötti sávból. Tény, hogy két éve, 2017 nyarán is ezeket az átadói árak voltak. Eközben az ágazatot felemésztő infláció mértéke 2019 folyamán a korábbi éveket jóval meghaladó mértékű és folyamatosan növekszik.
A Terméktanács a kiskereskedelmi láncokkal kötött együttműködési megállapodásokban közvetve azt is vállalta, hogy a feldolgozó tagok kiszolgálják hazai tej és tejtermékekkel a kiskereskedelmi láncokat, így közvetve a lakosságot is. Ehhez és a hazai tejtermelők és feldolgozók életben tartásához (és fejlesztéséhez) együttműködés szükséges, mely az ágazat egészében fellelhető, de fenntarthatatlan strukturális költségproblémák rendezését is magában kell, hogy foglalja.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célja a magyar tejágazat fejlődése, a magyar tejpiaci szereplők eredményes működése, a tejtermelésből és tejfeldolgozásból élő valamennyi gazdálkodó és munkavállaló érdekeinek védelme, valamint a magyar fogyasztók hosszútávon is megfizethető és folyamatosan magas minőségű tejjel és tejtermékkel történő ellátása, ezért rendkívül fontos feladatának tekinti az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezését.