Az Európai Unió mezőgazdasági szektora több mint ötmilliárd euró veszteséget szenvedett el az Oroszország elleni szankciók következtében.
„A jövő élelmiszere, az élelmiszer jövője” szlogen jegyében hívták meg az Európai Unió 28 tagállamának agrárminisztereit Eindhovenbe és Amszterdamba a hagyományos informális összejövetelre, merthogy az első félévben Hollandia képviseli a soros elnökséget. Az eseményre majdnem félszáz újságírót akkreditáltak külföldről, a helyieken felül – természetesen zömében az érintett országokból.
A kétnapos rendezvény fő célja az agrárpolitika aktuális kérdéseinek megvitatása volt, ám ilyenkor a rendező ország szakmai programokkal mutatkozik be a résztvevőknek – összekötve a hasznosat a kellemessel. A találkozó hivatalos megnyitó ünnepségét a június 5-ig tartó egyhetes The Stec Expo nevű kiállítással kötötték össze a szervezők, a Philips városnegyed egyik órás méretű gyáregységében illetve csarnokában. Merthogy köztudottan Eindhovenben minden a 125 éves világhírű multinacionális cégről szól, és nekik köszönheti a város az intenzív fejlődését. Jut eszembe, azon számomra elszomorító információ, miszerint a Tungsram és a Philips gyakorlatilag egy időben alakultak, s az utóbbi főszereplő világszerte – piacvezetőként a világítási szegmensben – hajdanán közel félmillió embernek adott munkát, és ma is csaknem fele annyi dolgozót alkalmaz.
Visszatérve az érdemi tudósításhoz, a hivatalos megnyitón a holland agrárminiszter, Martijn van Dam és Rob van Gijzel, Eindhoven város polgármestere némi szónoklat után közösen adták át a kulcsot a kiállítóknak illetve a VIP résztvevőknek (az uniós agrárvezetőknek és a zsurnalisztáknak). Méghozzá különleges módon, mivel a színpad mögül egy futurisztikus hang kíséretében előkerült egy ufó-szerű drón az említett szimbolikus kulccsal. A díszvendégek sorában ott volt Dr. Fazekas Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium első számú vezetője és kísérete, célként az Amszterdamban tartott miniszteriális találkozóival, amelyről a lényegre fókuszálva tudósítunk olvasóinknak. Nos, a szakmai fórum központi témáját a KAP (Közös Agrárpolitika) és a perspektivikus fejlődését biztosító innováció adta a szakembereknek.
Az Európai Unió mezőgazdasági szektora több mint ötmilliárd euró veszteséget szenvedett el az Oroszország elleni szankciók következtében. Phil Hogan, az EU agrár biztosa szerint Brüsszel éves szinten további ötven milliárd eurót költ a szankciók ellensúlyozására. A mezőgazdasági biztos nyilatkozatában elismerte, hogy Európának sem érdeke a szankciók fenntartása, hiszen minden európai ország komoly veszteségeket szenvedett el a kereskedelmi korlátozások miatt. Miközben az Európai Unió ennek az összegnek tízszeresét kénytelen elkölteni arra, hogy a válság ne gyűrűzzön át a gazdaság más szektoraiba. Az Európai Bizottság közelmúltbeli nyilvánosságra hozott jelentése szerint tavaly egy év alatt csaknem harminc százalékkal csökkent az Oroszországba irányuló export. Hogan információja alapján a szankciók hatására eddig 5,3 milliárd euró bevételtől estek el az export-érdekelt vállalkozások, ami komoly csapást jelent az EU agrárszektorára nézve. Köztudott, hogy Moszkva 2014. augusztusában vezetett be élelmiszeripari embargót olyan országokból származó egyes termékcsoportokra, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. A nyugat-európai országokban azóta rendszeres tömegdemonstrációkat tartanak a gazdák, mert a túltermelés és piacvesztés miatt rengeteg vállalkozás a csőd szélére jutott. Ez a piacvesztés azonban gazdasági tényezőkkel nem indokolható: az európai gazdák Brüsszel politikai döntése miatt mennek csődbe.
Mérsékelni kell a gazdák új támogatási csomagjával kapcsolatos elvárásokat, amíg a menekültválság folyamatban van. Reálisnak kell lennünk az új források lehetőségét illetően, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik német miniszter – az Isztambulban zajlott globális humanitárius csúcshoz kapcsolódóan – azt javasolta, hogy az EU összes programkiadásának tíz százalékát közvetlenül át kellene irányítani a menekültválság kezelésére – így fogalmazott még az uniós mezőgazdasági biztos az Európai Parlament május végi brüsszeli plenáris ülésén is. Láthatjuk, hogy mennyire nehéz új forrásokhoz jutni, amikor ilyen konkrét javaslatok, üzenetek fogalmazódnak meg az unión belül. Hogan megjegyezte továbbá, hogy érzékeli: egyre fokozódnak az igények a Közös Agrárpolitika (KAP) válságtartalékának igénybe vételére a gazdák megsegítése céljából. Mint mondta, ez a mechanizmus nem igényelne plusz pénzt az EU költségvetéséből, mivel működési alapja a gazdák közvetlen kifizetése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy többen e lehetőséget vitathatónak tekintik, hiszen az összes gazdálkodó finanszírozását kellene csökkenteni a nagy problémákkal küzdő tejágazat megsegítése érdekében.
Az EU mezőgazdasági minisztereinek hollandiai informális tanácsülésén a magyar földművelésügyi miniszter egyébiránt egyeztetett az uniós mezőgazdasági biztossal és több tagállam tárcavezetőjével is. Az agrártárcánk frontembere felhívta a biztos figyelmét a magyar termelők számos ágazatban (főleg a tejtermelésben) tapasztalt nehéz helyzetére. Kérte, hogy a bizottság fogadjon el uniós forrásból finanszírozott rendkívüli intézkedéseket az érintett gazdák megsegítésére. A válaszból feltételezhető, hogy a bizottság dolgozik a lehetséges megoldási javaslatokon, amelyeket várhatóan a júliusi Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen mutat majd be a szakminisztereknek. A magyar tárcavezető felvetésére a biztos elmondta: nem látja akadályát annak, hogy idén is emelt összegben, hetven százalékos mértékben legyen lehetőség a területalapú támogatások előlegeinek kifizetésére, amely tavaly is jelentős segítséget jelentett a likviditási gondokkal küzdő gazdáknak. Bíztató, hogy intenzív egyeztetéseket folytat az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjával annak érdekében, hogy uniós forrásból nyújthassanak célzott támogatást a bajban lévő termelőknek. A biztos számít a tagállamok, így Magyarország javaslataira is a tekintetben, hogy milyen feltételek alapján kerüljön sor a források elosztására a gazdák között, amennyiben erre lehetőség nyílik.
A magyar miniszter emlékeztetett arra, hogy az Oroszországgal szemben politikai alapon bevezetett szankciókra válaszul elrendelt mezőgazdasági exporttilalom nagymértékben hozzájárult a piaci válsághelyzet kialakulásához. Fazekas reményét fejezte ki, hogy a bizottságnak sikerül európai szintű megoldást találnia a kialakult helyzetre, annak érdekében, hogy ne az európai gazdákkal fizettessék meg az uniós politikai döntések árát.
A magyar tárcavezető az összejövetelen – többek között – tárgyalásokat folytatott holland, osztrák, bolgár, szlovén, román, ciprusi és horvát kollégáival is. Mivel a tejszektor válsága minden tagállamot sújt, egyetértés mutatkozott abban, hogy egységes európai cselekvésre van szükség. Emellett az elsősorban a kelet-közép-európai országokban bekövetkezett, közelmúltbeli természeti csapások által sújtott termelők megsegítésére is szükség van. Mivel a tejszektor válsága minden tagállamot sújt, egyetértés mutatkozott abban, hogy valóban egységes európai cselekvésre van szükség. A Földművelésügyi Minisztérium más különben a tejtermelő gazdáknak 11,44 milliárd forint többlettámogatást biztosít az idén. Ennek ellenére az orosz embargó durva és súlyos következményekkel jár Magyarország számára.
A holland agráriumról dióhéjban illik elmondani, hogy földrajzi adottságukból fakadóan a szarvasmarha ágazatuk a legjelentősebb 1,6 milliós állománnyal. Ebbéli termelésük csaknem kétharmadát exportálják, amelynek csupán egyötöde kerül a tengeren túlra, a többi Európában marad. Az említett állatlétszám összesen 17 500 farmon található, mintegy hatvanezer embernek biztosítva a megélhetést. Népgazdasági szinten a kereskedelmük közel tíz százalékát biztosítja ez az egy ágazat.
(Szalay Attila – Agrofórum Online)
