Győrffy Béla (1928-2002) születésnapja alkalmából, a 14. tudományos emlékülést tartották, az MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Kutatóintézetében.
A magyar agrárkutatás kimagasló alakja, Győrffy Béla (1928-2002) születésnapja alkalmából, a 14. tudományos emlékülést tartották, az MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Kutatóintézetében, Martonvásáron, 2016. január 14-én.
A nemes igény és hagyományteremtés példájaként is szolgáló tudományos ülés rangját a családtagok, pályatársak, akadémikusok és tisztelők mellett, két kiváló előadás adta meg.
Az intézmény főigazgatója, Balázs Ervin akadémikus felkérésére két felkészült előadó, Győrffy Béla szakmai örökségének szellemében, jól megválasztott, aktuális témakörben adott áttekintést és vizsgált olyan érdekes kölcsönhatásokat, amelyek mind a tudományos kutatásban, mind pedig a gazdálkodási gyakorlatban hasznosíthatók.
Balázs Ervin akadémikus
Prof. Neményi Miklós levezető elnök személyes hangvételű bevezetője után, elsőként Prof. Gyuricza Csaba kapott szót.
A pontosan egy évvel ezelőtt magas állami vezetői megbízatást kapott előadó, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke „A talaj- és környezetminőséget javító növénytermesztési kutatások eredményei a Közös Agrárpolitika rendszerében” című előadása nagy érdeklődést váltott ki.
A tudományos igényességet sem nélkülözhette az előadás. Gyuricza professzor a szántóföldi talajhasználat kihívásai köré csoportosította mondanivalóját. Ezek; agrotechnika, agrodiverzitás, agrárenergetika, növénytáplálás, a fenntarthatóság kérdései voltak. Külön figyelmet szentelt az előadó a társadalmi, szociális és ökonómiai fenntarthatóság szempontrendszerének ismertetésére.
Prof. Gyuricza Csaba MVH elnök
A kutatási célok megjelölésénél a környezetminősítés javítását, a zöldtrágyázás és a zöldtrágya növények jelentőségét részletesen taglalta, kitért a környezetgazdálkodás és az energia növénytermelés összefüggéseire is.
A KAP-ra tekintélyes összeg áll a következő időszakban a magyar mezőgazdaság rendelkezésére, 12,1 Mrd euro, amely 3.700 Mrd forint összegnek felel meg.
Az elnök úr foglalkozott még az alaptámogatási rendszer követelményeivel, a zöldítéssel, a kis gazdaságok egyszerűsített támogatási rendszereivel. A termény diverzifikációról szólva jelezte, hogy az térbeliséget jelent.
Az ökológiai célterületeknél 20 féle komponens közül lehet választani. A zöldtrágyázási kutatásokat és azok hasznosítását /facélia, mustár, olajretek/ is fontosnak jelölte meg Gyuricza professzor.
A nagy tetszéssel fogadott áttekintést a levezető elnök prof. Neményi Miklós néhány szavas utalása Győrffy professzorral való kapcsolatára, vezetett át a következő előadásra. Neményi professzor úr nem csak mint levezető elnök debütált ez alkalommal a Győrffy emlékülésen, hanem, mint – az MTA Elnöke felkérésére – az Intézet Külső Tanácsadó Testületének Elnöke is. Prof. Neményi Miklós, mint atyai jó barátjáról, mentoráról és, mint a hazai precíziós mezőgazdasági kutatások elindításában társáról beszélt Győrffy akadémikus alakjának felidézésekor.
Prof. Neményi Miklós levezető elnök
A második előadást „Tartamkísérletek – eredmények és lehetőségek” címmel Pepó Péter professzor tartotta.
A mintegy negyedszázados kísérleti eredmények történetét felidézve, Győrffy professzor úrral való első találkozásának emléke mellett egykori és mai pálya- és munkatársait név szerint megemlítette /Bocz Ernő, Ruzsányi László, Nagy János, Sárvári Mihály/. A sok összefüggést feltáró, adat- és tudáskincset tartalmazó előadás fő értéke abban jelölhető meg, hogy ezek interdiszciplinaritást hordoznak, s több irányban is hasznosíthatók.
Pepó Péter professzor
Pepó professzor úr a búza és a kukorica példáján igazolta a tartamkísérletek pótolhatatlan értékét. A lehetőségek és a kölcsönhatások szinte kimeríthetetlen tárháza áll rendelkezésre /modellek/. Az így nyerhető információk a kutatás, oktatás, szaktanácsadás, szakigazgatás és a gyakorlat /termesztés/ területén jól és hatékonyan felhasználhatók.
Kijelenthető: a tartamkísérletekre szükség van. A tartamkísérletek állami támogatására az eddiginél nagyobb mértékben, szükség van! Tehetjük hozzá.
A rendkívül színvonalas előadásokhoz egy gyakorlati intelem is társul. Győrffy Béla gondolatai, figyelmeztetése ma is aktuális: most Gyuricza Csaba professzor úr is hivatkozott erre. Így szól: „az életben legtöbbször nem tudjuk a legjobbat választani, úgy meg kell elégednünk azzal, hogy a legkisebb rosszat válasszuk.” Valóság hű megközelítés, nem is olyan könnyű megvalósítani.
Amilyen örvendetes és dicséretes az elődök tisztelete, így Győrffy Béla emlékének, szellemi örökségének immár hagyományként való ápolása, úgy kell minden indulat és felhang nélkül tényként megállapítanunk, a mai magyar agrárirányítás és a döntéshozók, a fiatal agrár-nemzedék /kutatók, gazdálkodók/ képviseletének hiányát – sok jeles, kiváló, tudományos és gyakorlati agrárszakember rendszeres, visszatérő jelenléte mellett – Győrffy Béla születésnapi, tudományos emlékülésein.
Pedig tanulság, tanulni való és hasznosítandó tudás egy-egy ilyen színvonalas tudományos ülésen van bőven!
(Agrofórum Online – Dr. Oláh István)
