A NAK célja, hogy a falugazdász hálózatot a határon túlra is kiterjessze.
Mindig más helyszínen, egyszer az anyaországban, másszor a határon túli magyarság körében tartja a címben nevezett Egyeztető Fórum a megbeszéléseit; évente két alkalommal.
A lajosmizsei illetőségű Geréby Kúriában tartotta évnyitó összejövetelét – április 14-15-én – a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Fóruma, amelyet a két évvel ezelőtt gesztorságot vállaló Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hívott össze.
A két napos rendezvény eredményeiről Györffy Balázs a NAK elnöke számolt be, de ezt megelőzően Lajosmizse polgármestere, Basky András köszöntötte a sajtó képviselőit.
Köszönetét fejezte ki a szervezőknek, hogy ennek a jelentős eseménynek a helyszínéül Lajosmizsét választották, amely Kecskemét mellett az agrárium másik, meghatározó központja. A téma fontosságát igazolja, hogy olyan illusztris személyek tisztelték meg a rendezvényt, mint akik ezen a sajtótájékoztatón is jelen vannak.
Megemlítette és felsorolta azokat a fejlesztéseket, amelyekben az utóbbi években részesült a térség.
Az különösen örömömre szolgál, – mondta – hogy a kormányzat és a kamara megkülönböztetett figyelmet tanúsít a határon túli nemzettársainknak.
Dr. Szalacz László országgyűlési képviselő, mint a térség országgyűlési képviselője, szintén az agrárium jelentőségéről beszélt. Az, hogy a miniszterelnökség agrárvonatkozású államtitkársága Kecskemétre költözött, jelzésértékű – mondta. Az itt élő gazdáknak azt üzeni, hogy elismeri, fontosnak tartja a munkájukat, a helyi agrárgazdaságot.
A határon túli magyarokkal való törődés az anyaország feladata és kötelessége, miután egy nemzet vagyunk.
Ez az egyeztető fórum mintegy ötven határon túli gazdaszervezetet tömörít, akik együtt gondolkodnak a közös jövőnkről. Megköszönte a NAK elnökének és Jakab Istvánnak, hogy ezt a fórumot Bács-Kiskun megyébe hozták.
Győrffy Balázs részletesen beszámolt az egyeztető fórum eredményeiről.
A Kamara felépített egy jól működő, a gazdák munkáját számos területen segítő falugazdász hálózatot – mondta. Az a célunk, hogy ezt a határon túli magyarlakta területekre is kiterjesszük. Erre a kezdő lépéseket megtettük, a fórum teljes egyetértésével. Mintegy húsz falugazdásszal tervezzük az indulást.
A másik jelentős eredmény, hogy a határon túli magyar gazdák is csatlakozhatnak a kamarához, önkéntes és ingyenes tagság formájában, – folytatta a tájékoztatást. Így mindazokat a szolgáltatásokat jogosultak igénybe venni, amelyeket az anyaországbeliek. Ugyanolyan tagsági kártyát kapnak, mint a határon belüli kamarai tagjaink.
Eredményként említette az előzőek mellett, hogy a nemzetközi pályázatok tekintetében tájékoztatják a határon túli gazdákat és segítik a pályázatokon való részvétel, esetenként a közös pályázatokat.
A földkérdés valamennyi környező országban naprenden van, ebben is tud segítséget nyújtani és tájékoztatást adni a kamara.
Győrffy Balázs kifejtette: a KEF-tagok az ülésen megvitatták, hogy az Európai Unió jogi keretei között miként lennének szabályozhatók a mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú földtulajdoni és földhasználati kérdések. A KEF álláspontja szerint ezen a területen továbbra is nagyok a bizonytalanságok. Az Európai Bizottság nem ad megfelelő válaszokat a problémákra, emellett földkérdésben is csak az új tagállamokkal szemben végez átfogó vizsgálatokat és eljárásokat. A KEF támogatja a Kamarát abban, hogy mérlegelje az összes uniós jog által biztosított lehetőség igénybevételét – köztük az illetékes európai ombudsman megkeresését és petíció benyújtását – a megkülönböztető gyakorlat megváltoztatásáért. A KEF tagjai európai polgári kezdeményezés keretében javasolják az uniós keretrendszer olyan irányú módosítását, ami földkérdésben jobban figyelembe venné a mezőgazdaságból élők érdekeit. A Kamara elnöke beszámolt arról, hogy az ülésen áttekintették az Európai Unió által meghirdetett promóciós pályázati lehetőségeket is, amelyek a KEF-tagokat is érinthetik.
Végül döntöttünk arról, hogy a következő egyeztető fórum november 3-án lesz, Székelyföldön – fejezte be a beszámolóját.
Jakab István az országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy miután a gondjaink közösek, a megoldásokat is közösen kell megkeresnünk, határainkon innen és túl. Kárpátalja különösen nehéz helyzetben van, – mondta – ezért arra a területre több figyelmet kell fordítani, nagyobb szakmai és anyagi segítség formájában.
Végezetül megemlítette, hogy huszadik alkalommal rendezik meg Esztergomban április 30-án az ünnepélyes búzaszentelőt, amelyet ezúttal a magyarok kenyere eseménysorozattal is összekötnek és természetesen a határon túli nemzettársainkat is meghívják.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
