A koronavírus okozta járvány a mezőgazdaság naturális kibocsátására nem volt számottevő, közvetlen hatással. Arra elsősorban az év eleji aszály, valamint fagykár, illetve a különböző állatbetegségek (madárinfluenza, sertéspestis) hatottak. Értékesítési nehézségek azonban jelentkeztek, elsősorban az állati termékek iránti kereslet visszaesése miatt.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6 százalékkal részesedett 2020-ban. A beruházási volumen elmaradt az előző évitől – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2020 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.
Az élelmiszeripar termelési volumene összességében meghaladta az előző évit, a 2020 tavaszán bevezetett korlátozások csak ideiglenesen vetették vissza a termelést. Az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak 3,2 százaléka dolgozott 2020-ban, az arány nem változott az előző évihez képest. Nőttek az élelmiszeripari beruházások az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A 2020. évi Agrárcenzus előzetes adatai szerint a gazdaságok száma 2010 óta harmadával csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a művelt terület átlagos nagysága. Az irányítók átlagos életkora emelkedett, de köztük a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya is.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termék-külkereskedelmi forgalma 2020-ban mindkét irányban közel hasonló mértékben bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekvő forgalommal párhuzamosan az egyenleg javult, a többlet 991 milliárd forintot tett ki.
Az Európai Unióban a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2020-ban elmaradt az előző évitől. Hazánk a kibocsátásból 2,1 százalékkal részesedett, az egyes mezőgazdasági termékeket tekintve a kukorica aránya volt a legmagasabb.
A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint az állattenyésztés volumene 1,3, a növénytermesztésé 3,3 százalékkal mérséklődött. A teljes volumen így összességében 2,2 százalékkal alacsonyabb volt a 2019. évinél.
A munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9 százalékkal elmaradt az előző évitől, és 338 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Ezzel a korábbi évek csökkenő tendenciája folytatódott.
A termelői árak 7,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. A növényi termékek 11, az állatok és állati termékek 1,2 százalékkal drágultak. Számottevően nőtt a napraforgó, a gabonafélék és a gyümölcsfélék ára.
Kukoricából többet, búzából, napraforgóból és repcéből kevesebbet takarítottak be. A zöldségfélék mennyisége összességében nem változott, gyümölcsből viszont számottevően kevesebb termett.
A tyúk, a sertés, valamint a szarvasmarha december 1-jei állománya nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A termőföldárak növekedése tovább folytatódott, az üteme (5,4 százalék) azonban lassult. Egy hektár szántóterületért átlagosan 1,6 millió forintot kellett fizetni.