A világon mintegy 820 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű élelmiszerhez, miközben a klímaváltozás, a földért és édesvíz-készletekért folyó küzdelem tovább fokozza a kereslet és kínálat közötti egyensúly bomlását.
A Wageningen Egyetem (WUR) új, a Nature Food folyóiratban megjelent kutatásának eredményei felhasználhatónak bizonyultak az egyes globális élelmezésbiztonsági előrejelzések összehasonlítására, valamint szakpolitikai és nyilvános viták információs támogatására.
Annak ellenére, hogy az élelmiszer-kínálat drámaian megnövekedett az 1960-as évek óta, az egyik legnagyobb kihívás – összhangban a Fenntartható Fejlődési Célkitűzésekkel – az éhezés megszüntetésére vonatkozó erőfeszítések megvalósítása lesz az elkövetkezendő évtizedek növekedő népessége mellett. A hatékony politikai megközelítések, a globális éhínséget kiváltó tényezők jobb megértése elengedhetetlen a folyamat enyhítése érdekében.
A tudósok általában számszerűsített, globális forgatókönyveket és előrejelzéseket használnak a hosszútávú jövőbeli globális élelmezésbiztonság értékeléséhez (számos társadalmi-gazdasági és éghajlatváltozási forgatókönyv mellett). Ugyanakkor a modellekben rejlő különbözőségek hatására bizonytalanság áll fenn a jövőbeni élelmiszer-kereslet és az éhínség által veszélyeztetett lakosság körét illetően – amely kétségeket igyekeztek eloszlatni a WUR szakértői. A tanulmány, amelyet a Nature Food folyóiratban publikáltak, e két kulcsfontosságú élelmezésbiztonsági mutatóra összpontosított.
A kétséges tényezők kezelésére a Wageningen Egyetem kutatója, Michiel van Dijk és munkatársai szisztematikus szakirodalmi áttekintést és metaanalízist végeztek, hogy felmérjék a 2050-ig terjedő globális élelmezésügyi előrejelzések körét. 57, 2000 és 2018 között megjelent – a témát taglaló – publikációt vizsgáltak meg.
Az eredmények szerint 2010-2050 közötti időszakban az táplálékigény 35-56%-kal fog növekedni világszinten. A szükséglet növekedése elsősorban a népességgyarapodással, gazdasági fejlődéssel, urbanizációval és egyéb mozgatókkal magyarázható. A keresletnövekedés mértéke alacsonyabbnak bizonyult, mint más előzetes tanulmányok esetében, mindazonáltal továbbra is negatív hatással lehet a környezetre, és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.
A legsötétebb jóslatok szerint az éhezés kockázata által sújtott népesség 8%-os gyarapodása várható a 2010 és 2050 közötti időszakban. Ez azt jelenti, hogy az éhínség megszüntetésére és az élelmezésbiztonság elérésére irányuló Fenntartható Fejlődési Célkitűzések nem valósulnak meg. Ennek elkerülése érdekében a kutatók hosszútávú, proaktív politikai intézkedések meghozatalára buzdítják a döntéshozókat.
