Agrárközélet

Megalakult a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ Karcagon

MATE

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot Karcagon. Olyan országos szellemi tudásközpont kíván lenni, amely választ tud adni az egyre súlyosabb problémákat okozó aszály kezelésére a mezőgazdasági termelés, termék-előállítás, illetve vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések vonatkozásában.

A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ célja Magyarország agroökológiai feltételeinek megfelelő fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia (műtrágya-igény, talajművelés, vetőmagnorma, növényvédelem stb.) termőhelyspecifikus meghatározása és kiterjesztése hasonlóan szélsőséges agroökológiai feltételekkel bíró országok adekvát területeire.

Gyakorlatorientált tudományos háttér

A Központ munkájának egyik alappillére a klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata. A szakemberek felmérik a változó klimatikus tényezők – például aszály, hőhullám, UV-sugárzás – hatását a termelésre, és olyan megoldásokat keresnek, amelyek enyhítik a növényi stressz következményeit. Kiemelt figyelmet fordítanak a talajnedvesség és a szerves szénkészlet megőrzésére, valamint a víz- és anyagforgalom vizsgálatára liziméteres mérések segítségével.

Éghajlati válaszok a gyakorlat szolgálatában

Dr. Gyuricza Csaba köszöntőjében kiemelte, hogy „ez a mai nap nemcsak Karcag, hanem az egész magyar agrárium számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Egy olyan intézmény jön most létre, amely tudományos hátterével és gyakorlati orientációjával képes lesz választ adni azokra a kihívásokra, amelyekkel a magyar mezőgazdaság ma és a jövőben szembe kell, hogy nézzen. Az éghajlat kihívásaira a tudomány adja a legjobb választ – és mi itt a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központban készek vagyunk felelni”.

Egy történelmi múltú térség tapasztalataira építve

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő az esemény kapcsán elmondta, hogy „egy megújulásnak vagyunk szemtanúi, hiszen egy újabb fejezet nyílik az intézet történetében, új profillal új kihívásoknak kell megfelelni. A magyar mezőgazdaság és agrárkutatás szempontjából is egy nagyon jelentős esemény a mai, hiszen jelenleg nincs ilyen intézet hazánkban, pedig a természeti anomáliák indokolnák ezt.

Dr. Fazekas Sándor (Forrás: MATE)

Azok a kihívások, amelyekkel a nagykunsági tájon kellett szembenéznie a régi embereknek, most az egész Kárpát-medencét érintik. Ugyanakkor itt van a legrégebbi gazdálkodói tapasztalat, ezért ilyen viszonyok között is megfelelően kell termelni, ennek alapja pedig a kutatás”.

Tudatos vízgazdálkodásra van szükség

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő elmondta, hogy „az itt dolgozó gazdáknak kétszeresen vagy háromszorosan többet kellett dolgozni ugyanannyi sikerért, mint az ország más területein gazdálkodóknak. Most is kemény munkával kell reagálnunk az új kihívásokra.

F. Kovács Sándor (Forrás: MATE)

A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ olyan időpontban jött létre, amikor valami megváltozott a mezőgazdaságban, az emberek gondolkodásában. A vízzel tudatosan kell gazdálkodni, úgy, mintha egy vagyontárgy lenne. Mindent meg kell tennünk a lehetséges megoldások keresése érdekében, nem magunk, hanem unokáink miatt”.

Politikai támogatás a tudomány mögött

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az átadó ünnepségen kiemelte, hogy „történelmi pillanatban jön létre a kutatóközpont. Hiszen fel kell készíteni a gazdálkodókat az elkövetkezendő időszak kihívásaira.

Hubai Imre (Forrás: MATE)

A vizekkel való felelős gazdálkodás elérte a politikai döntéshozatal olyan érzékenységét, ahol már nemcsak fontos döntéseket kell meghozni, hanem erőforrásokat is biztosítani kell. A magyar kormány ehhez minden támogatást megad a gazdákat képviselő szervezeteknek és a gazdáknak is. Eredményeket ugyanis csak ilyen összehangolt a cselekvéssel lehet elérni”.

A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ megalakítására szervezett rendezvény ünnepélyes táblaavatással zárult.

Képek: MATE

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

Tengerentúli kapcsolatait erősíti az Állatorvostudományi Egyetem

2025. június 3. 12:40

A Purdue Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem – cél a tudományos és oktatási jelenlét bővítése.

Milyen lesz az idei tél? Nagyjából már látható, és nem sok jót ígér az előrejelzés

2023. november 6. 11:10

Lassan elbúcsúzhatunk Magyarországon a fehér karácsonytól, hiszen a nyáron túlzottan felmelegedő, majd lassan lehűlő Atlanti-óceán megakadályozza a hideg telek kialakulását.

Készülhetünk a gyakoribb téli árvizekre Magyarországon?

2024. január 6. 07:10

Tetőzik a Duna a fővárosban, de az egész országban közel 1200 km-en van árvízvédelmi készültség az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint. A jelenlegi árvízről nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy teljes egészében az általunk hajtott globális felmelegedéshez kapcsolódik.

Burgonyatermesztés: új megközelítés szükséges

2021. július 26. 05:38

Egy közvélemény-kutatásban az agrárszakemberek 90%-a a klímaváltozás okozta változó környezeti körülményeket jelölte meg, mint a burgonyatermelést hátráltató tényezőket az elmúlt 10 év során.

Nem lehet homokra építeni…

2019. április 25. 03:47

Növelni kell a mezőgazdaságban is a hatékonyságot, ehhez pedig új technológiák szükségesek. Idetartozik a precíziós gazdálkodás, az integrált növényvédelem és az előrejelzés is.