Az erdőtelepítések jövedelempótló támogatásának összegét az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték és annak időtartamát minden fafajnál egységesen 12 évben határozták meg. A lágylombos, az akác és a nemes nyár fafajoknál egy-egy évvel nőtt a támogatott ápolási időszak hossza. A telepítési költségek támogatását is átlagosan közel 20 százalékkal megemelték, így összességében a tölgyes vagy bükkös erdő telepítésének támogatása hektáronként az eddigi 2,6 millió forintról közel 5 millió forintra nőtt. Az egy hektár akácos vagy nemes nyaras támogatása hektáronként 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedett.
Mocz Andrást, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének Elnökét az eddigi tapasztalatokról kérdeztük.
Mit tapasztal, érzékelhetően növekszik az erdőtelepítési kedv a tagság, a magánerdő tulajdonosok körében?
Egyértelmű igen a válaszom. A telepítési kedv jócskán megemelkedett az új egységárak hatására: az ezt megelőző öt évben mintegy 5000 hektár új erdő telepítésére volt igény, ez a szám ebben az évben már megduplázódik, várhatóan 10.000 hektáros telepítés várható. Ez az adat természetesen a támogatási ciklus egészére vonatkozik.
Csak a gyengébb termőtalajon
Jellemző, hogy mely megyék különösen aktívak?
Általában azokban a megyékben a legnagyobb az erdőtelepítési kedv, amelyek jobban erdősültek, illetve ahol a gyengébb, homokos termőhelyek találhatóak. Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jár az élen, majd jó néhány alföldi megye következik. Ahol a termőtalaj alkalmas egyéb mezőgazdasági tevékenységre, jó termésátlagok vannak, ott látható, hogy nem élnek, illetve nem fognak élni a földtulajdonosok ezzel a lehetőséggel.
Az elsők között szerepel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Jellemző az, hogy korszerűtlen almások, gyümölcsösök helyét erdő fogja felváltani?
Igen, előfordul az, hogy a gazdálkodó felszámolja a gazdaságtalan ültetvényt és erdőt telepít helyébe, de nem ez a jellemző. Sokkal inkább az, hogy szántókból, legelőkből kialakuló erdős területeket konzerválják zöldfelületté. Ezenkívül az okok között szerepel az is, ha a várt termésátlag nem elérhető, illetve az, ha az olyan zárványterületről van szó, amely erdő közelében fekszik. Ilyen esetekben ugyanis a vadkár miatt nem érdemes sem szántóföldi kultúrával, sem ültetvénnyel foglalkozni. A vadlétszám rendezőelv, jól kirajzolódóik, hogy azokat a területeket, ahol sok a nagyvad, szarvas, őz, vaddisznó, azt a tulajdonos erdőnek szánja.
Vadkárnak azonban az erdőtelepítések is ki vannak téve. Van-e olyan támogatási forma, amely segít a gazdálkodóknak megóvni a területet?
Vadkár megelőzésre igen alkalmasak a különböző kerítéstípusok, amelyek megépítéséhez szintén igényelhető támogatás. Ennek összege jelenleg 5,8 euró/fm, de ez is emelkedni fog, a 2019-es módosítás szerint már emelt összeggel, 8 euró/fm-el számolhatunk.
Akác és tölgy a listavezető
Visszatérve a telepítésekhez, melyek a legkedveltebb fafajok?
A tölgy és az akác, e kettőből létesül a legtöbb erdő.
Az akáccal kapcsolatosan, nem is olyan régen, komoly harcok dúltak, de még ma sem egységes a megítélése… Természetvédelemi célokkal mennyire egyeztethető össze az akác és a nemes nyár támogatása?
Mielőtt a részletekbe belemennék, mindenképpen le szeretném szögezni, hogy a klímavédelem szempontjából nincs értéktelen fafaj. Minden zöldfelület aktívan hozzájárul a klímavédelemhez. Az akácról elmondható, hogy hálás fafaj, amely képes olyan termőterületeken is megmaradni, sőt gyorsan növekedni, ahol más faj nem. Ez azt jelenti, hogy a telepítője már számolhat a haszonnal, ami pl. a tölgy esetében nem mondható el, hiszen ott azzal majd az unoka kalkulálhat. Emellett az akácnak számos más jó tulajdonsága is van pl. remek mézelő, és akárcsak a nemes nyáré, a fája is keresett a piacon. A gazdálkodók ezen túl azért is preferálják, mert a jogalkotó lehetővé tette, amennyiben szabad rendelkezésű erdőről van szó, hogy ha akác ültetvényt telepítenek, akkor nem kell művelési ágat váltaniuk. Maradhat eredeti állapotában, szántónak vagy legelőnek minősítve. A letermelést követően pedig újra visszaállhatnak az eredeti állapotra, tehát kukorica, búza stb. ismét kerülhet a helyére.
Azt azonban hangsúlyozom, hogy ahol a tölgy megterem, ott nincs helye sem az akácnak, sem a nemes nyárnak. Ezt a gazdálkodók is egyre inkább értik, megértik. Az a tapasztalatom, hogy megfogadják ezen a területen is a szakemberek tanácsát és együttműködnek velük.
Mit tapasztal, rendelkezésre áll megfelelő szaporítóanyag a tervek megvalósításához?
Igen, és azt kell mondanom, hogy nagyon komoly munka húzódik meg amögött is, hogy ez így legyen. Nagy figyelmet kellett arra fordítani, hogy a szaporítóanyag-termelők megfelelő helyzetbe kerüljenek, optimális feltételek mellett tudjanak dolgozni. Csak, hogy egyet emeljek ki az intézkedések közül: ők is bekerültek a kezdeményezettek körébe, a feladataik ellátásához szükséges gépeket támogatással tudják megvásárolni. Jelenleg az a meghatározó, hogy „kifuttatjuk” a csemetekertjeinket, azok kiürülnek, de az új ciklust felkészülve, megfelelő mennyiségű szaporítóanyaggal fogják várni a kollégák.
Dolgozni csak pontosan és szépen…
Efelől tehát nem kell aggódni. És a szakemberek, ők mennyire tudnak eleget tenni a határidőknek?
A szakemberháttérrel nincs probléma, megfelelő számú erdőmérnök kolléga dolgozik, a talajminták elemzésére rendelkezésre állnak a vizsgálati helyek, nem tapasztaltam olyat, hogy döntést hátráltatott volna egy megkésett kiviteli terv, vagy talajtani vizsgálat.
Nem tudom, hogy jól érzékeltem-e, de ez a válasz mintha arra is utalt volna, hogy van, ahol viszont akad probléma…
Sajnos, a hatóságok nem tudják tartani az ügyintézési határidőket. Amikor lehetőségem nyílik rá, minden alkalmat megragadok, hogy elmondjam, kérjem őket, hogy a lehető legrövidebb idő alatt lássák el feladatukat. Jelenleg hatvan nap az ügyintézési határidő, elenyésző amikor ezt az ügyintézők tartani tudják. Nemcsak az ügyintézés határidejével, hanem a kifizetésekével is komoly gondok vannak.
A kiszámíthatatlanság a legnagyobb probléma! Előfordul az, hogy egységesen több támogatás érkezik meg egyszerre, máskor pedig külön-külön, és az is csak nagy csúszásokkal. A termelő nem tud kalkulálni, ez pedig veszélyezteti az egész projektet. Azt is számtalanszor elmondtam már, és el is fogom, hogy ezeknek az összegeknek helye van, a gazdálkodó az elvégzett feladat, munka után kapja meg ezeket, nem elkölteni akarja, hanem be kell fektetnie. Helye van a vállalkozásának a vérkeringésében, a kiszámíthatatlanság rendkívül nagy terhet, kockázatot jelent a termelőnek.
A rendelkezésére álló tapasztalatok, információk birtokában, mire hívná fel azon termelők figyelmét, akik erdőtelepítés előtt állnak?
Elsősorban a prioritások betartására, és a pontosságra. Nagy késések keletkezhetnek pl. az adott terület nagyságának a meghatározásánál. Precízen, a koordináta jegyzék szerint kell az erdőtelepítéseket megcsinálni. Rendben, tisztességgel, hogy ne legyen gond.
