Agrárközélet
Agrárközélet

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Agrofórum Online

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak címmel rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn, ahol exkluzív interjút készítettünk Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel.

Franc Bogovic a regionális fejlesztési bizottság tagja, aki mezőgazdasági mérnökként végzett a maribori egyetemen, és egyébként 3 hektáron termeszt almát. 1998-tól 210-ig volt Krško település polgármestere, 2014-től pedig Európában képviseli a szlovén érdekeket. A szlovéniai gazdaszövetség egyik alapítója a Gödöllőn rendezett Okosfalvak konferencián járt.

Mi a helyzet a szlovéniai kis falvakban? Meg tudják tartani a lakosságot, van esély a minőségi életre?

Szlovénia egy kis ország, amely az egykori Jugoszlávia részeként nem számíthatott túl sok fejlesztésre. Minden Belgrádba, Újvidékre és Nisbe koncentrálódott. Az ország függetlenedése után a vezetés okosan a kis települések fejlesztésére összpontosított. Emiatt nálunk nincs gond a vidéki élettel. Rengetegen élnek meg abból, hogy összekapcsolják a mezőgazdaságot a turizmussal és a minőségi szolgáltatásokkal. Ez a mi apró, kevés szántófölddel rendelkező országunkban bevált, de igazából nincs egy olyan recept, ami mindenhol ugyanolyan jól működik. Magyarországnak az ország sajátosságait figyelembe véve kell kialakítania a saját rendszerét, amivel a vidéki élet újra szép és jövedelmező lehet.

Mi lesz a következő lépés az okosfalvak programban?

Nagyon fontos, hogy több szinten előkészítjük a programot. A cél, hogy a vidékfejlesztési alap 5 százalékát az okosfalvak ügyének továbbvitelére használhassuk. A legfontosabb pedig most számomra az, hogy a terepen, az emberekkel együtt dolgozzak azon, hogy minél többen megértsék, miről beszélünk. Fontosak a maihoz hasonló találkozók, hogy hozzásegítsük a következő Közös Agrárpolitika költségvetésének meghatározása előtt a nemzeti programok, a vidéki települések és régiók költségvetéseinek kezelőit az információhoz.

Az előkészítés után két év múlva, 2020-ban akár a gyakorlat mezejére is léphet a program?

Ma még előkészület alatt álló projektről beszélünk. A legfontosabb, hogy jó gyakorlatokat ismerjünk meg, és beszéljünk azok megvalósítási lehetőségeiről. Arról, hogy hogyan viszünk lehetőségeket és munkát a vidéki területekre. Ha pedig a vidékről beszélünk, én a mezőgazdaságban látom a megoldást.

Szlovénia jó úton jár a kistérségek és a kis falvak fejlesztésében – mit tanulhat Magyarország ezekből a példákból?

Nem szívesen emelnek ki közülük egyet sem, mert minden falu, minden kisváros más. Az egész projektet egészben nézem – sokszor a települések kapcsolódnak egymáshoz, több jó példa van a precíziós gazdálkodásra, például a műholdas megoldással támogatott permetezésre. Nagyon sok remek példa van a gazdák és a fogyasztók közötti kapcsolatra is. Az önkormányzatok biztosítják a gazdáknak a közvetlen eladás lehetőségét, ahol naponta egyszer megvehetik tőlük az árujukat. Egy különleges esetet mégis megemlítenék: van olyan település az osztrák határnál, amelyik nettó energiaelőállításra törekszik, napelemet, víz- és szélenergiát, fából pedig biomasszát használ fel arra, hogy az energiaszektornak termeljen.

Mennyire kétarcú Szlovénia, ha a városi és a vidéki életet nézzük?

Az Unióhoz történő csatlakozásunkkor a 2007-től 2013-ig tartó támogatási időszakban nagyon sokat fektettünk be a vidéki területeken lévő alapvető infrastruktúrába. Sok vízvezeték, szennyvízkezelés, kommunális hulladékkezelés valósult meg vidéken. Másrészről megváltoztattuk az ország közigazgatását, önállóan működő kisebb egységekre osztottuk Szlovéniát, így nincs az a központosítás, mint más országokban. Nálunk ezért Ljubjanát és Maribort leszámítva kis városok, kis régiók vannak, és az emberek szeretnek vidéken lakni.

Egységes kérelem: csak 7 ezer adategyeztetés volt idén

Magyar Államkincstár (MÁK) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésének köszönhetően két év alatt 75 százalékkal csökkent az adategyeztetésben érintett egységes kérelmek száma.

Évtizedek kellenek a nemek közötti megkülönböztetés felszámolására az agráriumban

A mezőgazdaságban dolgozó nők szerint továbbra is fennáll a nemek közötti egyenlőtlenség, ezek felszámolása évtizedeket vehet igénybe – állapítja meg egy 17 országra kiterjedő felmérés.

Együnk több mézet!

Többek között rádiókampánnyal népszerűsítik széles körben a mézfogyasztást, a fiatalokat a közösségi médián keresztül szólítják meg, emellett országszerte különböző rendezvényeken is reklámozzák a fogyasztás előnyeit.

Nem került le a polcokról a "gönci barackpálinka"

Nem került le a polcokról a "gönci barackpálinka" megnevezésű eredetvédett pálinkatermék.

Maradhat a SAPS rendszer 2020 után

Jók a kilátások arra, hogy 2020 után is pénzügyileg erős marad a Közös Agrárpolitika (KAP).

2018. március 20. 10:40

Megváltozott az ökológiai termelésről és a termékjelölésről szóló uniós rendelet

Az Európai Bizottság által elvégzett felülvizsgálat szerint az ökológiai termelés uniós jogi keretét fejleszteni kell annak érdekében, hogy szabályai megfeleljenek a fogyasztók magas elvárásainak.

2018. június 25. 12:07

Európai Parlament: a mezőgazdaság és a kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani

A közlemény szerint az Európai Parlament állásfoglalásában vitatja az Európai Bizottság következő többéves költségvetési keretben javasolt számait.

2018. május 30. 14:33

EU-s számmisztika: reálértéken akár 15 százalék is lehet az agrártámogatások kurtítása

Az uniós tagállamok kétharmada nem ért egyet azzal a javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalany mértékben megnyirbálná a közös agrárpolitika költségvetését.

2018. május 16. 10:21