Agrárközélet
Agrárközélet

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Agrofórum Online

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak címmel rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn, ahol exkluzív interjút készítettünk Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel.

Franc Bogovic a regionális fejlesztési bizottság tagja, aki mezőgazdasági mérnökként végzett a maribori egyetemen, és egyébként 3 hektáron termeszt almát. 1998-tól 210-ig volt Krško település polgármestere, 2014-től pedig Európában képviseli a szlovén érdekeket. A szlovéniai gazdaszövetség egyik alapítója a Gödöllőn rendezett Okosfalvak konferencián járt.

Mi a helyzet a szlovéniai kis falvakban? Meg tudják tartani a lakosságot, van esély a minőségi életre?

Szlovénia egy kis ország, amely az egykori Jugoszlávia részeként nem számíthatott túl sok fejlesztésre. Minden Belgrádba, Újvidékre és Nisbe koncentrálódott. Az ország függetlenedése után a vezetés okosan a kis települések fejlesztésére összpontosított. Emiatt nálunk nincs gond a vidéki élettel. Rengetegen élnek meg abból, hogy összekapcsolják a mezőgazdaságot a turizmussal és a minőségi szolgáltatásokkal. Ez a mi apró, kevés szántófölddel rendelkező országunkban bevált, de igazából nincs egy olyan recept, ami mindenhol ugyanolyan jól működik. Magyarországnak az ország sajátosságait figyelembe véve kell kialakítania a saját rendszerét, amivel a vidéki élet újra szép és jövedelmező lehet.

Mi lesz a következő lépés az okosfalvak programban?

Nagyon fontos, hogy több szinten előkészítjük a programot. A cél, hogy a vidékfejlesztési alap 5 százalékát az okosfalvak ügyének továbbvitelére használhassuk. A legfontosabb pedig most számomra az, hogy a terepen, az emberekkel együtt dolgozzak azon, hogy minél többen megértsék, miről beszélünk. Fontosak a maihoz hasonló találkozók, hogy hozzásegítsük a következő Közös Agrárpolitika költségvetésének meghatározása előtt a nemzeti programok, a vidéki települések és régiók költségvetéseinek kezelőit az információhoz.

Az előkészítés után két év múlva, 2020-ban akár a gyakorlat mezejére is léphet a program?

Ma még előkészület alatt álló projektről beszélünk. A legfontosabb, hogy jó gyakorlatokat ismerjünk meg, és beszéljünk azok megvalósítási lehetőségeiről. Arról, hogy hogyan viszünk lehetőségeket és munkát a vidéki területekre. Ha pedig a vidékről beszélünk, én a mezőgazdaságban látom a megoldást.

Szlovénia jó úton jár a kistérségek és a kis falvak fejlesztésében – mit tanulhat Magyarország ezekből a példákból?

Nem szívesen emelnek ki közülük egyet sem, mert minden falu, minden kisváros más. Az egész projektet egészben nézem – sokszor a települések kapcsolódnak egymáshoz, több jó példa van a precíziós gazdálkodásra, például a műholdas megoldással támogatott permetezésre. Nagyon sok remek példa van a gazdák és a fogyasztók közötti kapcsolatra is. Az önkormányzatok biztosítják a gazdáknak a közvetlen eladás lehetőségét, ahol naponta egyszer megvehetik tőlük az árujukat. Egy különleges esetet mégis megemlítenék: van olyan település az osztrák határnál, amelyik nettó energiaelőállításra törekszik, napelemet, víz- és szélenergiát, fából pedig biomasszát használ fel arra, hogy az energiaszektornak termeljen.

Mennyire kétarcú Szlovénia, ha a városi és a vidéki életet nézzük?

Az Unióhoz történő csatlakozásunkkor a 2007-től 2013-ig tartó támogatási időszakban nagyon sokat fektettünk be a vidéki területeken lévő alapvető infrastruktúrába. Sok vízvezeték, szennyvízkezelés, kommunális hulladékkezelés valósult meg vidéken. Másrészről megváltoztattuk az ország közigazgatását, önállóan működő kisebb egységekre osztottuk Szlovéniát, így nincs az a központosítás, mint más országokban. Nálunk ezért Ljubjanát és Maribort leszámítva kis városok, kis régiók vannak, és az emberek szeretnek vidéken lakni.

A romániai termőföldek 40 százaléka külföldi kézben van - Módosíthatják a törvényt

Módosítani fogják a mezőgazdasági területek eladását szabályozó törvényt, annak érdekében, hogy szabályozni lehessen a külföldiek területvásárlásait Romániában.

Az Agrofórum előfizetői nyereményjáték 2018 nyertesei

Közjegyző jelenlétében kisorsoltuk az idei előfizetői nyereményjáték nyerteseit.

Élelmiszerbiztonsági kompetenciaközponttá válik a Debreceni Egyetem

Egy sertés, vagy más haszonállat teljes útjának követése az eljárással kevesebb mint egy dollárba kerül, ami töredéke a ma elterjedt megoldások költségének.

Már a fejést is robotok végzik Kocson

A most átadott tehénistálló Közép-Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, a svéd DeLaval cég technológiájának felhasználásával hozták létre.

Bajban a gazdák? 15 százalékkal csökkenhetnek az agrártámogatások

A magyar gazdák számára elfogadhatatlan a közös uniós agrártámogatások csökkentése.

2018. szeptember 18. 13:57

Amerika a legnagyobb szójabab-beszállító Európában

A bizottságot vezető Jean-Claude Juncker a Donald Trump amerikai elnökkel való július 25-i tárgyalásán ígéretet tett arra, hogy növelni fogják az amerikai szójabab európai behozatalát.

2018. szeptember 21. 09:03

Indokoltak a mutagenezissel kapcsolatos kutatások

A NAK és a MAGOSZ továbbra is egyetért az elővigyázatosság elvének alkalmazásával, a megfelelő kockázatértékelés nélkül nem szabad az ilyen módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni.

2018. július 31. 07:51

Az uniós szakbizottság elfogadta az európai Méz-jelentést

Az EU-nak nemcsak, hogy fel kell vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel, hanem meg is kell védenie azokkal szemben.

2018. január 24. 09:27