Agrárközélet
Agrárközélet

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Okosfalvak: Szép szlovén példa a szomszédból (2. rész)

Agrofórum Online

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak címmel rendezett szakmai konferenciát Gödöllőn, ahol exkluzív interjút készítettünk Franc Bogovic szlovén EP-képviselővel.

Franc Bogovic a regionális fejlesztési bizottság tagja, aki mezőgazdasági mérnökként végzett a maribori egyetemen, és egyébként 3 hektáron termeszt almát. 1998-tól 210-ig volt Krško település polgármestere, 2014-től pedig Európában képviseli a szlovén érdekeket. A szlovéniai gazdaszövetség egyik alapítója a Gödöllőn rendezett Okosfalvak konferencián járt.

Mi a helyzet a szlovéniai kis falvakban? Meg tudják tartani a lakosságot, van esély a minőségi életre?

Szlovénia egy kis ország, amely az egykori Jugoszlávia részeként nem számíthatott túl sok fejlesztésre. Minden Belgrádba, Újvidékre és Nisbe koncentrálódott. Az ország függetlenedése után a vezetés okosan a kis települések fejlesztésére összpontosított. Emiatt nálunk nincs gond a vidéki élettel. Rengetegen élnek meg abból, hogy összekapcsolják a mezőgazdaságot a turizmussal és a minőségi szolgáltatásokkal. Ez a mi apró, kevés szántófölddel rendelkező országunkban bevált, de igazából nincs egy olyan recept, ami mindenhol ugyanolyan jól működik. Magyarországnak az ország sajátosságait figyelembe véve kell kialakítania a saját rendszerét, amivel a vidéki élet újra szép és jövedelmező lehet.

Mi lesz a következő lépés az okosfalvak programban?

Nagyon fontos, hogy több szinten előkészítjük a programot. A cél, hogy a vidékfejlesztési alap 5 százalékát az okosfalvak ügyének továbbvitelére használhassuk. A legfontosabb pedig most számomra az, hogy a terepen, az emberekkel együtt dolgozzak azon, hogy minél többen megértsék, miről beszélünk. Fontosak a maihoz hasonló találkozók, hogy hozzásegítsük a következő Közös Agrárpolitika költségvetésének meghatározása előtt a nemzeti programok, a vidéki települések és régiók költségvetéseinek kezelőit az információhoz.

Az előkészítés után két év múlva, 2020-ban akár a gyakorlat mezejére is léphet a program?

Ma még előkészület alatt álló projektről beszélünk. A legfontosabb, hogy jó gyakorlatokat ismerjünk meg, és beszéljünk azok megvalósítási lehetőségeiről. Arról, hogy hogyan viszünk lehetőségeket és munkát a vidéki területekre. Ha pedig a vidékről beszélünk, én a mezőgazdaságban látom a megoldást.

Szlovénia jó úton jár a kistérségek és a kis falvak fejlesztésében – mit tanulhat Magyarország ezekből a példákból?

Nem szívesen emelnek ki közülük egyet sem, mert minden falu, minden kisváros más. Az egész projektet egészben nézem – sokszor a települések kapcsolódnak egymáshoz, több jó példa van a precíziós gazdálkodásra, például a műholdas megoldással támogatott permetezésre. Nagyon sok remek példa van a gazdák és a fogyasztók közötti kapcsolatra is. Az önkormányzatok biztosítják a gazdáknak a közvetlen eladás lehetőségét, ahol naponta egyszer megvehetik tőlük az árujukat. Egy különleges esetet mégis megemlítenék: van olyan település az osztrák határnál, amelyik nettó energiaelőállításra törekszik, napelemet, víz- és szélenergiát, fából pedig biomasszát használ fel arra, hogy az energiaszektornak termeljen.

Mennyire kétarcú Szlovénia, ha a városi és a vidéki életet nézzük?

Az Unióhoz történő csatlakozásunkkor a 2007-től 2013-ig tartó támogatási időszakban nagyon sokat fektettünk be a vidéki területeken lévő alapvető infrastruktúrába. Sok vízvezeték, szennyvízkezelés, kommunális hulladékkezelés valósult meg vidéken. Másrészről megváltoztattuk az ország közigazgatását, önállóan működő kisebb egységekre osztottuk Szlovéniát, így nincs az a központosítás, mint más országokban. Nálunk ezért Ljubjanát és Maribort leszámítva kis városok, kis régiók vannak, és az emberek szeretnek vidéken lakni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

5 kategóriában szavazhatunk a természetszeretet és a környezetvédelem élharcosaira

2024. február 22. 11:40

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program idén először hirdeti meg a Nagykövet Awardot.

Így áll most a belvízhelyzet Magyarországon

2024. február 21. 16:10

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága.

A vártnál több agrártámogatást kap Magyarország az uniótól

2020. július 22. 12:46

A tervezettnél több agrártámogatást kap Magyarország az Európai Uniótól, mint amire számítani lehetett.

Jelentős a súlya a támogatásoknak a mezőgazdasági jövedelemben

2021. május 15. 06:43

A közvetlen jövedelem-támogatások jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági jövedelem stabilizálásához, a közvetlen kifizetések és a természeti nehézségekkel küzdő területek támogatása révén - olvasható az Európai Bizottság oldalán.

Hiányoznak a vendégmunkások a brit kertészetekből

2021. március 1. 11:45

Jelentős változások tapasztalhatók az Egyesült Királyság kertészeti ágazatában a politikai és gazdasági feltételek változásának hatására. Az uniós belső migrációnak nagy jelentősége volt a brit gazdaság szempontjából, hiszen számos szegmens jó teljesítménye és munkaerő-pótlása az EU-ból érkező munkaerő jelenlétének volt köszönhető. Az Európai Unióból történő kilépés szükségessé teszi a munkaerő-kínálat, versenyképesség és kereskedelem újra-definiálását.

Az EU búzaexportja meghaladta a 15 millió tonnát

2022. január 12. 12:03

Az EU 2021/22-es árpaexportja elérte a 4,86 millió tonnát, szemben az egy évvel ezelőtti 3,96 millió tonnával.