Agrárközélet
Agrárközélet

A parlagfű elleni védekezés tanulságai 2018-ban – Éves összefoglaló

A parlagfű elleni védekezés tanulságai 2018-ban – Éves összefoglaló

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Az idén is, ahogy az elmúlt években július elseje a parlagfű elleni védekezési kampány időszak kezdetét is jelentette. Június végén most is a közmédia, a hatóságok, valamint a civil szervezetek töretlenül elkezdték ontani a védekezési felhívásokat. A parlagfű veszélyessége, valamint az ellene való kötelezettség mára már a lakosság számára is közismerté vált, ezért ellene az esetek többségében már tudatos védekezést folytat.

Az utóbbi években a mezőgazdasági területek fertőzöttsége is folyamatosan csökkent, amihez nagyban hozzájárult, hogy a gazdálkodók gyomirtó szer „fegyvertára” is jelentősen bővült. Mindezek ellenére sem csökkent a pollen allergiások és az allergén napok száma, sőt mindkettő évről évre folyamatosan növekszik.

Felvetődik a kérdés, hogy a pollen allergiások, illetve a pollen allergén napok számának növekedését az eddigi parlagfű elleni védekezés kudarcaként kell-e értékelni?

2018. évben a mért legmagasabb pollenkoncentráció jóval alatta maradt a 2017. és még a 2016. évben mért értékeknek (vélhetően a 2018. évi szántóföldi sikeres védekezéseknek köszönhetően), de ez még mindig az allergiát kiváltó szint 6-10 szerese volt, ami az allergiások szemszögéből nézve egyáltalán nem tekinthető sikernek.

Évek óta az az általános tapasztalat, hogy a legtöbb védekezés továbbra is a tisztázatlan ingatlan tulajdon jogi viszonyok miatt maradt el. A lakott területeken a nem vagy csak alkalomszerűen művelt, elhagyott telkek okozzák továbbra is a legnagyobb problémát melyek esetében sokszor problémás a tulajdonos vagy a használó személyének a felkutatása és védekezésre kötelezése.

Az erdészeti telepítések mentesítésének a felelősét az esetek többségében szintén nehéz megtalálni. A magára hagyott és időszakosan használt, ipari, közlekedési illetve az energia szolgáltatást biztosító vonalas létesítmények mentesítése is problematikus és ezért többnyire elvégzetlen marad.

Ismét felmerül a kérdés, hogy akkor milyen módon csökkenthetjük a pollenkoncentrációt?

Valószínűleg ezt a hagyományos védekezési módszerekkel már nem fogjuk tudni elérni, itt komoly jogi, együttműködési beavatkozás szükséges, ami még mindig nem garantálja a biztos sikert. Be kell látnunk, hogy a Kárpát- medencében (nemcsak Magyarországon) a parlagfű általánosan elterjedt, szél beporzású, épp ezért óriási mennyiségű pollent termelő növény, melyből pár száz hektár is elég egy kisebb megyényi területen az allergiás tünetek kialakulásához.

Tovább rontja a helyzetet, hogy több allergén növény (gomba) faj virágzása között átfedés van, ugyanúgy, ahogy az allergiások többsége is több faj pollenjére érzékeny. Tudományosan igazolt, hogy az allergia előfordulása gyakoribb a városi lakosság körében, mivel kialakulását a levegőszennyezés és több civilizációs ártalom elősegíti, de pontos oka még az allergológusok számára sem ismert, vagy legalábbis még vitatott.

Továbbiakban sem kérdéses, hogy az invazív gyomnövény fajok elleni védekezés kiemelten fontos feladat környezetvédelmi, agronómiai és humán egészségügyi szempontból (közvetlen lakókörzetünkben), de nem szabad túlbecsülni a hatásait.

Ugyanakkor célszerű átgondolni az eddigi eredmények függvényében a további védekezési stratégiát. Az allergiások szempontját figyelembe véve célszerű lenne a parlagfű elleni védekezési kötelezettséget,  legalább belterületen, a gyomok elleni általános védekezési kötelezettségre módosítani. Ezáltal sok más allergén gyomnövény pollenmennyiségét is csökkenteni lehetne, amit eddig a parlagfű számlájára írtunk.

A rendezett környezet már pszichésen is csökkentené az allergiások tüneteit. Azt is be kell látni, hogy a hatóságok önmagukban még az erős törvényi szabályozás ellenére sem képesek a védekezési kötelezettséget a teljes területen ellenőrizni, betartatni, ezért fontos a civil szerveződésekkel való együttműködés fejlesztése a megelőzés területén, mint például a Polgárőrök Országos Szövetségével.

A védekezéssel kapcsolatos kommunikáció a lakosság irányába való fejlesztése – és nem csak az egyirányú- legalább ilyen fontos, mivel a parlagfűvel súlyosan fertőzött területeken az elterjedést kiváltó okokat, a lehetséges megoldásokat helyileg – fórumokon  kellene feltárni.

Fontos lenne, hogy az erőforrásokból a biológiai védekezési lehetőségek, illetve a pollenallergia humán gyógyászati kutatására nagyobb rész álljon rendelkezésre. El kellene felejteni a roppant költséges és alacsony hatékonyságú védekezések (kaszálás) propagálását, e helyett a hatékony védekezési módok és a parlagfűvel fertőzött területek alternatív hasznosítását kellene támogatni.

Önmagában az irtás nem képes az allergiások problémáját enyhíteni, ezért azt a humán gyógyászattal kell közösen kezelni. A biológiai védekezés, illetve az ágensek felszaporítása sem oldja meg teljesen a problémát, mivel nem pusztítja ki teljesen a táplálékául szolgáló növényt, de hatékonysága meghaladhatja a jelenlegi védekezésekét.

A fentiekben elhangzottak nem az eddigi védekezési stratégiát kérdőjelezik meg, csupán az évek óta ismételten jelentkező problémák hatékonyabb, racionális kezelésére világít rá.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

5 kategóriában szavazhatunk a természetszeretet és a környezetvédelem élharcosaira

2024. február 22. 11:40

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program idén először hirdeti meg a Nagykövet Awardot.

Így áll most a belvízhelyzet Magyarországon

2024. február 21. 16:10

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága.

Beszéljenek önmagukért a tények!

2020. március 13. 11:30

Az ADAMA hosszú évek óta élen jár napraforgó gyomirtási technológiák terén, amely alapjaiban határozza meg a termesztés sikerességét. Megoldásaink előnyeiről, hatékonyságáról már sokszor és sokféleképpen tanúbizonyságot tettünk. A technológia fejlődésével azonban mindig lehetőség nyílik újabb, a korábbiaknál még hitelesebb módon bemutatni a termékeink tudását.

Júniusi eleji parlagfű helyzetkép

2020. június 6. 14:47

Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű növényeket, illetve meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelését.

Megjelentek a virágbimbók a parlagfüvön

2022. június 30. 09:24

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott.

Lekaszálta a parlagfüvet? 5.000.000 forint lehet a bírság

2018. július 9. 06:05

Július elsejétől ismét elkezdődött a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartásának hatósági ellenőrzése. A parlagfű elleni védekezés a Magyarországon kiemelt jelentőségű, szigorú törvényi szabályozás alatt áll.