Agrárközélet
Agrárközélet

A parlagfű elleni védekezés tanulságai 2018-ban – Éves összefoglaló

A parlagfű elleni védekezés tanulságai 2018-ban – Éves összefoglaló

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Az idén is, ahogy az elmúlt években július elseje a parlagfű elleni védekezési kampány időszak kezdetét is jelentette. Június végén most is a közmédia, a hatóságok, valamint a civil szervezetek töretlenül elkezdték ontani a védekezési felhívásokat. A parlagfű veszélyessége, valamint az ellene való kötelezettség mára már a lakosság számára is közismerté vált, ezért ellene az esetek többségében már tudatos védekezést folytat.

Az utóbbi években a mezőgazdasági területek fertőzöttsége is folyamatosan csökkent, amihez nagyban hozzájárult, hogy a gazdálkodók gyomirtó szer „fegyvertára” is jelentősen bővült. Mindezek ellenére sem csökkent a pollen allergiások és az allergén napok száma, sőt mindkettő évről évre folyamatosan növekszik.

Felvetődik a kérdés, hogy a pollen allergiások, illetve a pollen allergén napok számának növekedését az eddigi parlagfű elleni védekezés kudarcaként kell-e értékelni?

2018. évben a mért legmagasabb pollenkoncentráció jóval alatta maradt a 2017. és még a 2016. évben mért értékeknek (vélhetően a 2018. évi szántóföldi sikeres védekezéseknek köszönhetően), de ez még mindig az allergiát kiváltó szint 6-10 szerese volt, ami az allergiások szemszögéből nézve egyáltalán nem tekinthető sikernek.

Évek óta az az általános tapasztalat, hogy a legtöbb védekezés továbbra is a tisztázatlan ingatlan tulajdon jogi viszonyok miatt maradt el. A lakott területeken a nem vagy csak alkalomszerűen művelt, elhagyott telkek okozzák továbbra is a legnagyobb problémát melyek esetében sokszor problémás a tulajdonos vagy a használó személyének a felkutatása és védekezésre kötelezése.

Az erdészeti telepítések mentesítésének a felelősét az esetek többségében szintén nehéz megtalálni. A magára hagyott és időszakosan használt, ipari, közlekedési illetve az energia szolgáltatást biztosító vonalas létesítmények mentesítése is problematikus és ezért többnyire elvégzetlen marad.

Ismét felmerül a kérdés, hogy akkor milyen módon csökkenthetjük a pollenkoncentrációt?

Valószínűleg ezt a hagyományos védekezési módszerekkel már nem fogjuk tudni elérni, itt komoly jogi, együttműködési beavatkozás szükséges, ami még mindig nem garantálja a biztos sikert. Be kell látnunk, hogy a Kárpát- medencében (nemcsak Magyarországon) a parlagfű általánosan elterjedt, szél beporzású, épp ezért óriási mennyiségű pollent termelő növény, melyből pár száz hektár is elég egy kisebb megyényi területen az allergiás tünetek kialakulásához.

Tovább rontja a helyzetet, hogy több allergén növény (gomba) faj virágzása között átfedés van, ugyanúgy, ahogy az allergiások többsége is több faj pollenjére érzékeny. Tudományosan igazolt, hogy az allergia előfordulása gyakoribb a városi lakosság körében, mivel kialakulását a levegőszennyezés és több civilizációs ártalom elősegíti, de pontos oka még az allergológusok számára sem ismert, vagy legalábbis még vitatott.

Továbbiakban sem kérdéses, hogy az invazív gyomnövény fajok elleni védekezés kiemelten fontos feladat környezetvédelmi, agronómiai és humán egészségügyi szempontból (közvetlen lakókörzetünkben), de nem szabad túlbecsülni a hatásait.

Ugyanakkor célszerű átgondolni az eddigi eredmények függvényében a további védekezési stratégiát. Az allergiások szempontját figyelembe véve célszerű lenne a parlagfű elleni védekezési kötelezettséget,  legalább belterületen, a gyomok elleni általános védekezési kötelezettségre módosítani. Ezáltal sok más allergén gyomnövény pollenmennyiségét is csökkenteni lehetne, amit eddig a parlagfű számlájára írtunk.

A rendezett környezet már pszichésen is csökkentené az allergiások tüneteit. Azt is be kell látni, hogy a hatóságok önmagukban még az erős törvényi szabályozás ellenére sem képesek a védekezési kötelezettséget a teljes területen ellenőrizni, betartatni, ezért fontos a civil szerveződésekkel való együttműködés fejlesztése a megelőzés területén, mint például a Polgárőrök Országos Szövetségével.

A védekezéssel kapcsolatos kommunikáció a lakosság irányába való fejlesztése – és nem csak az egyirányú- legalább ilyen fontos, mivel a parlagfűvel súlyosan fertőzött területeken az elterjedést kiváltó okokat, a lehetséges megoldásokat helyileg – fórumokon  kellene feltárni.

Fontos lenne, hogy az erőforrásokból a biológiai védekezési lehetőségek, illetve a pollenallergia humán gyógyászati kutatására nagyobb rész álljon rendelkezésre. El kellene felejteni a roppant költséges és alacsony hatékonyságú védekezések (kaszálás) propagálását, e helyett a hatékony védekezési módok és a parlagfűvel fertőzött területek alternatív hasznosítását kellene támogatni.

Önmagában az irtás nem képes az allergiások problémáját enyhíteni, ezért azt a humán gyógyászattal kell közösen kezelni. A biológiai védekezés, illetve az ágensek felszaporítása sem oldja meg teljesen a problémát, mivel nem pusztítja ki teljesen a táplálékául szolgáló növényt, de hatékonysága meghaladhatja a jelenlegi védekezésekét.

A fentiekben elhangzottak nem az eddigi védekezési stratégiát kérdőjelezik meg, csupán az évek óta ismételten jelentkező problémák hatékonyabb, racionális kezelésére világít rá.

Szójapiac: az Egyesült Államok piacvezető exportőr Európában

Tavaly az USA szója eladásai Európában 243 százalékkal, míg a közel-keleti, észak-afrikai régióban 105 százalékkal emelkedtek.

A vetőmagkínálat és fajtanemesítés az aszály tükrében

Az AGROmashEXPO-n január 25-én pénteken, 13.00 órai kezdettel a G pavilon fórum színpadán az Agrofórum szervezésében interaktív vetőmag fórumot tartunk.

Változott az élelmiszerek csomagolását befolyásoló rendelet

A rendelet hatálybalépése előtt a 10/2011/EU rendelet alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő műanyagok és műanyag tárgyak 2020. január 31-ig forgalomba hozhatók, és a készletek kimerüléséig forgalomban maradhatnak.

Fontos a fiatalok szerepvállalásának erősítése az agráriumban

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége az Agrárminisztérium támogatásával újra életre hívta a „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programot, amelynek célja, hogy a hagyományos falusi, kistelepülési életformát minél több korosztály számára közelebb hozza és szerethetővé tegye.

Helikopteres parlagfű-felderítést végeznek Heves megyében

A szankció mértékét a fertőzött terület mérete, valamint a parlagfű-borítottság határozza meg, összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjed.

2018. augusztus 29. 06:42

Június 30-ig kell a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni

A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

2018. június 18. 11:35

Parlagfű elleni vizsgálatok levél alá történő permetezési technikával, napraforgóban

A levél alá történő permetezési technika régóta ismert, az 1960-1970-es években alkalmazták tág térállású kultúrákban az alapkezelések hibáinak korrigálására. Ennek, a csaknem elfeledett alkalmazási módnak az újraértelmezését a térinformatikával támogatott módszerek teszik lehetővé, melyek segítségével elkerülhetők a fitotoxikus káresetek.

2018. október 9. 14:41

Érdemes időben védekezni a parlagfű ellen

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű visszaszorítására megfelelő a rendszeres kaszálás, amire évjárattól függően legalább 3 alkalommal kell sort keríteni.

2018. április 24. 09:40