Agrárközélet
Agrárközélet

Valamit visz a víz – egyedülálló módszerrel kutatják a vízbe eső növényi részek sorsát

Valamit visz a víz – egyedülálló módszerrel kutatják a vízbe eső növényi részek sorsát

Napjainkban az élővizek minőségromlásának megállítása és visszafordítása érdekében egyre gyakrabban fordul a szakértők figyelme a vízi és mocsári növények lebomlásának vízminőségre gyakorolt hatásai felé. Ezt a területet kutatják a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának munkatársai is, akik a vízbe hulló növényi részek lebomlásával kapcsolatban értek el előremutató eredményeket a nemzetközi szinten használt avarzsákos módszerrel.

Elgondolkodott már azon, hogy mi lesz azokkal a növényi részekkel, amelyek nem a talajra, hanem az erdei patakokba, tavakba hullanak? Vajon lebomlásuk milyen irányba mozdítja el a víz minőségét, hogyan befolyásolják annak ökoszisztémáját?

Dr. Kucserka Tamás, a MATE Környezeti Fenntarthatóság Tanszék docensének kutatómunkája rámutat, hogy a felszíni vizekbe hulló falevelek (és egyéb növényi részek) lebomlása szénforrást, ezáltal energiát is biztosít a vízben élő mikroorganizmusok számára. Vízbe kerülve a levél vízoldható vegyületei egy nap alatt kioldódnak, tömegének akár 25%-át veszítve el ezzel. A szakember rámutatott, hogy különböző fafajok levelei, mint például a tölgyé, a nagy lignin tartalom miatt sokkal nehezebben és lassabban bomlanak le, ellentétben a fűz leveleivel. A MATE kutatójának vizsgálatai az avaron előforduló gombák fajszámának és biomasszájának meghatározására is kiterjednek. A szakember megfigyelései alapján az avar lebontásában a vízi gombák is fontos szerepet kapnak, különösen a hidegebb időszakokban, hiszen ekkor sokkal intenzívebben képesek működni.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

Simon Szabina, a MATE doktorandusza ugyanebben a témában tett megállapításokat, viszont a fiatal kutató a Balaton Keszthelyi-öblében és a Kis-Balaton Ingói berkében található állóvizekre összpontosított. Vizsgálata középpontjában a közönséges nád ökológiai jelentősége áll, elsősorban az állóvizek tisztulása szempontjából. Bár rendkívül sok tanulmány foglalkozik a nád víztisztítási folyamatainak leírásával, azzal viszont már jóval kevesebb, hogy a növény elhalása után milyen folyamatok játszódnak le pontosan a vízi ökoszisztémában. A doktorandusz kutatásából kiderül, hogy a növény egyes részeiből a vízbe kioldódó nitrogén és foszfor mennyisége jelentősen befolyásolja a víz minőségét.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

A különböző növényi részek lebomlási ütemének vizsgálatát mindkét kutató az úgynevezett avarzsákos módszerrel végezte, amelyet nemzetközi szinten is elterjedten használnak.

Forrás: Dr. Kucserka Tamás

A módszer lényege, hogy különböző lyukbőségű zsákokba töltenek előre meghatározott tömegű avart (vízi makrogerinctelen szervezetek jelenlétében és azok hiányában), melynek fogyása nyomon követhető. A behulló avar mennyiségét avarcsapdákkal határozzák meg, amelyek olyan fém vagy fa keretre rögzített zsákok, amik könnyedén átengedik a vizet, viszont a fákról lehulló, illetve az oldalról besodródó leveleket összegyűjtik. A csapdákat egy adott szakaszra véletlenszerűen helyezik el, majd a keret méretének és a vizsgált terület nagyságának függvényében kiszámolják a növényi részek éves behullásának mértékét 1 négyzetméterre vonatkoztatva. Természetesen a csapdákba hullott avart megfelelő időközönként üríteni kell, így az avarfajtákat szétválogatva a pontos összetétel is megmondható.

Kiemelt képet készítette: Dr. Kucserka Tamás

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

5 kategóriában szavazhatunk a természetszeretet és a környezetvédelem élharcosaira

2024. február 22. 11:40

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program idén először hirdeti meg a Nagykövet Awardot.

Így áll most a belvízhelyzet Magyarországon

2024. február 21. 16:10

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága.

A lehullott agancsot nem érdemes hazavinni, büntetés jár érte

2024. február 14. 10:10

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékony kérgű fafajok is: emellett lopásnak minősül.

20 százalékkal emelkedtek a termelési költségek – meg lehet élni gazdálkodóként Franciaországban?

2024. február 11. 16:10

Bertin Moret, aki kecskesajtot készít Párizstól egy órányira, nem hisz abban, hogy a politikusok csökkenteni tudják a bürokráciát és megállítják az olcsó importot, ahogyan ő és más gazdák követelik. Számára a megoldást a francia termékeket vásárló fogyasztók jelentik.

Hüvelyes zöldségek: szuperfoodnak számítanak, mégis keveset fogyasztunk belőlük

2021. február 11. 06:35

A hüvelyes zöldségek igazi szuperfoodnak számítanak: magas a rosttartalmuk, amely többek között segít a vércukorszint egyenletes szinten tartásában és hozzájárul az egészséges emésztéshez és a normál koleszterinszint fenntartásához is.

Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására?

2023. május 16. 12:39

Vajon melyik a legédesebb és legélénkebb színű sárgadinnyefajta? Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására? És tényleg lehet tökízű az oltott sárgadinnye? Németh Dzsenifer, a MATE doktorjelöltje e kérdésekkel kapcsolatban végzett fajtaösszehasonlító vizsgálatokat az élelmiszertudományban használatos modern eljárások segítségével.

Kukoricából is készülhet műanyag?

2021. július 4. 07:33

Egy új kutatás hozzásegítheti az ipart a mezőgazdasági melléktermékek (kukorica, faanyagok, és egyéb fűfélék maradványai) hasznosításának új lehetőségeihez.

Növénytermesztés a tengerfelszín alatt

2022. április 29. 07:36

A Nemo’s Garden innovációjának kulcseleme egy speciális víz alatti „üvegház” (biodóm), amellyel lehetséges az óceán pozitív környezeti tényezőinek hasznosítása.