Országos Öntözési Napot tartottak Szarvason a SZIE Gazdasági Agrár- és Egészségtudományi Karán mintegy 350 fő résztvevővel. A szakmai tanácskozást öntözési kiállítás kísérte.
Országos Öntözési Napot tartottak Szarvason a SZIE Gazdasági Agrár- és Egészségtudományi Karán mintegy 350 fő résztvevővel. A szakmai tanácskozást öntözési kiállítás kísérte. Félreértés ne essék, azért drukkolok (szurkolok), hogy mielőbb, minél nagyobb terülten lehessen öntözni az egyre szárazabbá váló Kárpát-medencében. Csak az a baj, hogy évek óta beszélünk róla, már-már a könyökünkön jön ki, hogy több víz távozik hazánkból, mint amennyi bejön és, hogy ez tarthatatlan. A szándék mindig is megvolt, hogy öntözni kell – minél nagyobb területen –, de az öntözésfejlesztést számos tényező gátolta és gátolja ma is.
Szemléletváltásra van szükség, elsősorban az engedélyezés területén, meg a vízkorlátozások feloldására vonatkozóan, no, meg pénz is kell hozzá, amely talán majd megnyitja a csapokat. Erről szólt a július 9-én, Szarvason megtartott második Országos Öntözési Nap, amely szakasztott olyanra sikeredett, mint az első. El is morfondíroztam rajta – az óriásinak mondható érdeklődés láttán –, hogy hallottunk-e valami újat az előző, április 9-én rendezetthez képest, amelyről annak idején a májusi lapszámunkban beszámoltunk.
Hát?! Nem nagyon. Akkor meg mi végre ez a rangos előadókat felvonultató konferencia? Döntse el, ki-ki maga.
Nem akkor kellett volna megrendezni, amikor már a Brüsszel által jóváhagyott tervekről és pénzről, vagyis konkrétumokról tudunk beszámolni? Persze az is szempont lehetett, hogy az öntözés témáját „melegen” kell tartani, nehogy az idő múlásával „kihűljön”, vagyis felfedésbe merüljön. Lehet, hogy a szervezőket ez utóbbi szempont vezérelte? Akkor viszont: Bocs!
A rendezvény jelentőségére utal, hogy az írott és elektronikus sajtó is megkülönböztetett figyelemmel kísérte, mint ahogy mi is, csak másképp. Így azután kénytelenek vagyunk a kissé vitriolosra sikerült felvezetésért elnézést kérni, és megkövetni a szervezőket, de úgy véljük, hogy az a Ferenc Józsefnek tulajdonított mondás, miszerint: „Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyok elégedve” napjainkra idejét múlttá vált, mert az elégedettség tunyaságot szül, ami sokkal inkább hátráltatja, mintsem ösztönzi a fejlődést.
Most már mindegy, a tények – mint tudjuk – makacs dolgok, nem érdemes vitatkozni velük.
Nézzük hát a tényeket, vagyis az elhangzottakat. Elsőként Bíró Tibor dékán, a SzIE GAEK Tessedik Campusán vendéglátóként üdvözölte a megjelenteket, kiemelve a másodízben megrendezett konferencia jelentőségét, és azt a bizakodásra okot adó körülményt, hogy Szarvason, az öntözés-kutatás és oktatás fellegvára ismételten a kormányzati és szakmai érdeklődés középpontjába került.
Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora, örömét fejezte ki, hogy az egyetem békési kara jelentős szerepet kíván vállalni a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakemberek megújuló képzésében, és jövőre is szívesen helyet ad a gyakorlati szakemberek és a kutatók eszmecseréjének.
Köszöntőjében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország mindössze százezer hektárt öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. A jogalkotáson és a törvényhozókon nem múlik, hogy Magyarország végre az adottságainak megfelelő színvonalú öntözéses gazdálkodást tudjon megvalósítani.
Németh Tamás akadémikus a tanácskozást üdvözölve arról beszélt, hogy a vízügyi szakma annak ellenére, hogy a kutatás és az oktatás is megszűnt itt Szarvason, átmentette a vízgazdálkodás és az öntözés ügyét. Az oktatás újra indításával, az öntözési szakemberek képzésével megteremthető az öntözésfejlesztés szakmai háttere – mondta az akadémikus.
Mezei Dávid előadását kíváncsian várták a résztvevők, ami érthető is volt, hiszen ha pénzről van szó, az mindig leköti a hallgatóság figyelmét. Az új uniós költségvetési időszakban Magyarország 53 milliárd forintot fordíthat vízgazdálkodási feladatokra – tájékoztatta a résztvevőket a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Ezt a forrást új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra különítenek el a gazdák számára. Az EU elvárása – mondta –, hogy a meglévő öntözőberendezések fejlesztésére irányuló beruházások vízmegtakarítást kell, hogy eredményezzenek, mert csak ez esetben támogathatók. Várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején írják ki az első pályázatokat.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában kifejtette: miközben alig 100 ezer hektáron zajlik öntözés, 330 ezer hektáron lenne erre igény. Az akadályok között említette a birtokszerkezet elaprózottságát és a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapotát. Szerinte természetes és mesterséges víztározók létesítésére, és azok multifunkcionális felhasználására van a legnagyobb szükség Magyarországon.
Feldman Zsolt, a Földművelési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára elmondta: Magyarországon a mezőgazdasági területek mindössze 1-2 százalékát öntözik, ennek a 90 százaléka szántóterületeken zajlik. Közölte: az öntözési igény és a beruházás várható megtérülése nincs mindenhol összhangban az országban.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Előadásában kitért arra, hogy egyes klímaváltozási modellek szerint Magyarországon az aszállyal érintett területek nagysága megduplázódik, holott a jelenleg rendelkezésre álló 500 millió köbméternyi belvízi tárolókapacitás már most is csaknem teljes mértékben feltöltött. Elmondta: létrehoztak egy aszály-monitoring csoportot, amely az árvízi készültségi fokozatokhoz hasonlóan aszálykészültségi szinteket dolgozna ki.
A konferencián „Talaj-növény-mikroorganizmusok rendszer és az öntözés kapcsolata” címmel előadást tartott Posta Katalin, a SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja is. Madarassy László, a BMGE Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék docense „Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, trendek a vízhasznosításban” címmel tartotta előadását. Mohnács Tamás növénytermesztési ágazatvezető, „Az öntözés gyakorlata a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt-ben” címmel tartott beszámolójában, a gyakorlatban is hasznosítható tanácsokkal szolgált.
Az idő előre haladtával a hozzászólások és a vita elmaradt.
Kár.
(Bódis László – Agrofórum Online)
