Várhatóan április 8-tól lehet majd beadni a 2019. évi egységes kérelmeket, 46 jogcímen. A falugazdászok pedig mindenhova elérnek, ahol igénylő él, dolgozik.
A 2018-as egységes kérelmek után, 2019. március elejéig, több mint 381 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár a gazdálkodóknak, és április végéig valamennyi jogos támogatási igényt kiegyenlít – közölte a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Azt pedig már Kondra Laura, a Kincstár elnökhelyettese mondta el, hogy az idei kérelmeket várhatóan április 8-tól lehet majd benyújtani, akkor nyílik meg a webes felület. Hozzátette, addigra az oldal technikai hátterének fejlesztése is lezárul, és a vonatkozó jogszabályok alapján tudja majd kezelni a dokumentumokat. Az elnökhelyettes elmondta, 46 jogcímre lehet majd támogatást igényelni, a feltételrendszer érdemben nem változik, csak néhány korrekcióval kell számolni (például földhasználat-igazolás beadása néhány jogcímnél).
Mint mondta, továbbra is él az előzetes ellenőrzés intézménye, így a gazdálkodóknak – a kamarai falugazdászokon keresztül – előre jelzik, ha a kérelmükben valami hibát észleltek. Ezt jelentős segítségnek nevezte, hiszen míg 2016-ban közel 45 ezer igénylőnél találtak pontatlanságot, addig 2017-ben csak 27 ezernél, míg 2018-ban pedig 22 ezernél. A falugazdászi támogatás kapcsán – mivelhogy a kérelmek közel 70 százalékát az ő közreműködésükkel adják be – szóba került a megváltozott ügyfélfogadási rendszer, és Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese leszögezte, hogy a falugazdászok valamennyi településre eljutnak, ahol egységeskérelem-beadó gazda él, tevékenykedik.
A közvetlen támogatások a gazdálkodók számára komoly forrást jelentenek. Papp Gergely egy sokat és sokszor hangoztatott tézisre – a támogatások nélkül veszteséges lenne a gazdálkodás – kitérve megjegyezte, hogy van összefüggés a termelői jövedelem és a támogatások között, ám arra is felhívta figyelmet, hogy ha ezek nem volnának, akkor a termelői, a felvásárlási és a piaci/fogyasztói árak is sokkal magasabbak lennének. De, tette hozzá, ez nem magyar sajátosság, más uniós országok gazdáinál is a támogatások teszik ki a bevételek nagy részét. Azt pedig már Kis Miklós Zsolt, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára jegyezte meg, hogy az uniós forrás „nem ingyenpénz”, azért a gazdálkodóknak nagyon sok, nagyon szigorú feltételt, előírást kell teljesíteniük.
