Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól, vagyis október 18-tól előleget fizet a gazdálkodónak. Idén a gazdálkodók 166 ezer egységes kérelmet nyújtottak be, ötmillió hektár mezőgazdasági területre.

A tárcavezető beszámolt arról, hogy ebben az évben is sikerült elérnünk az Európai Bizottságnál, hogy emelt előlegfizetés váljon lehetővé. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál kérelmenként maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál – mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása – maximum 85 százalék lehet.

A miniszter hozzátette, hogy a gazdálkodók által idén benyújtott egységes kérelmekre a Magyar Államkincstár december 31-ig az előleget, az előlegfizetés lezárulta után december 1-jét követően – fizethető részfizetéseket is beleszámítva – mintegy 262 milliárd forintot fizet majd ki. Ebből a tervek szerint a közvetlen támogatások előlegeként több mint 185,2 milliárd forint, míg részfizetésként 76,4 milliárd forintot fizet ki idén a Kincstár. Ezen felül terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetésre is lehet számítani, év végéig ezeken a jogcímeken a tervek szerint 46 milliárd forint kerül a gazdálkodókhoz.

Nagy István arról tájékoztatott, hogy az előlegfizetés fő célja, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen. A termelők számára megnyugtató lehet, hogy idén is prioritást élvez, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minden jogcímen elinduljon az utalás, amelyen arra van lehetőség. Így a területalapú támogatásokon túl egyes kulcságazatokat célzottan segítő támogatások – mint például egyes, a szarvasmarha ágazatot érintő jogcímek vagy a zöldítési után kapható támogatások – kifizetését is megkezdik.